Akik csak a végeredményt látják, azt mondhatják: négy-null, hát igen a GYAK az első helyezett simán megverte a hatodik Szalókot. Azok, akik azt nézik meg, hogy mikor estek a gólok, azt mondhatják: ja, hogy csak az utolsó három perc…? Addig biztosan szenvedés volt, és hát kár a végéért a Szalókiaknak…
Akik látták az egész mérkőzést, azok pedig azt mondják, hogy végülis ezzel az utolsó három perccel született nagyjából igazságos eredmény, és ha 1-0 maradt volna, az igencsak hízelgő lett volna a Szalóknak… A helyzetek aránya – nagy jóindulattal is – kb. 15-2 volt.
Pedig nem voltak jók az előjelek: Szabó Tomi a múlt héten kisárgázta magát, Timon Kolos, Béla Samu, Szilágyi Norbert, Szent-Ivány Szilárd pedig beteget jelentett a mérkőzés előtt… Sovány vigaszt jelentett, hogy a vendégek kispadján is mindössze ketten ültek.
Ezzel együtt nagy elánnal, jó szellemben kezdtük a mérkőzést, már az első percekben a gólvonalról mentettek a Szalókiak. Sorra alakítottuk ki a helyzeteket, szóló, lövés, közeli pörgetés, kapufa, védés, blokkolt lövés… Aztán egy előrevágott labdánál Vernyiket tréfálta meg a csúszós talaj, és a vendégek gyors csatára, Halász Dominik vezethette kapusunkra a labdát. Pont az ilyen szerencsétlen szituációkban mutatkozik meg a koncentráció és a csapatszellem: Forgó Kornél nagyszerű becsúszással segített a bajban, és akadályozta meg a ziccert nagyjából 25 méteren. Ez volt a legnagyobb helyzete a vendégeknek az első félidőben…
De nem ez volt az egyetlen Vernyik-Forgó közös munka, hiszen általában az ő kettejük munkája volt a rutinos Montvai Tibor semlegesítése. A 179 NBI-es mérkőzéssel bíró center talán ha tízszer ért labdához, akkor is jellemzően a pálya középső harmadában… Védőpárosunk tökéletesen semlegesítette a rutinos csatárt, ahogy a régiek szokták volt mondani: nem sok sót evett meg…
Az előrejátékunk nagyon türelmes volt, és egyúttal veszélyes is. Próbálkoztunk szélen, középen, és az látszott mindenkin, hogy a kimaradt helyzeten csak egy pillanatig bosszonkodik, mert mindenki tudta, hogy hamarosan jönni fog a következő.
Jött is, a 41. percben egy felpassz, visszapassz kényszerítővel Lekli ugratta ki Márkust, aki aztán ballal rúgott kapura már a 16-oson belül. A kapus belepiszkált, de nem tudott menteni, meglett a vezetés. 1-0.
Csak tipp, de talán az öltözőben ez hangozhatott el: ‘Fiúk, mintha mi sem történt volna, mintha még mindig 0-0 lenne!’
Márkus kapufa, Babarcsik helyzet, Szabó kapufa majd Márkustól még egy… Beszorítottuk az ellenfelünket, mert tudtuk, az 1-0 veszélyes eredmény, egy talp alatt elcsúszó labda, egy szerencsétlen belépő, egy jó szöglet: egy még szerezni sem kell, találni is lehet…
A 75. perc tájékán jött egy kis változás. Mi egy kicsit kevesebbet kockáztattunk a vezetés tudatában, az ellenfél meg rájött, hogy most kell összeszednie utolsó erejét, mert 1-0-ra kikapni ugyanannyit ér, mint kettőre, viszont egy szerzett góllal így 1 pontot is lehet szerezni. Kicsit többet tettek a támadásokért, és amikor már kicsit hihettek volna magukban, akkor Márkus adott be egy szöglet után második szándékból, és a labda minden védőt kikerülve érkezett Vernyik lábára, akinek csak be kellett pofoznia néhány méterről. 2-0.
Mi is tudtuk, hogy eldőlt, a vendégek is. Csak ők azt hitték, ezzel vége is… A térfelük közepén szereztünk labdát, amivel Márkus megindult a kapu felé, és mint aki csak a bólyák között szlalomozik, eljutott odáig, hogy csak a kapus állt már előtte… Őt nem kerülte ki, helyette inkább elgurította a hosszú sarokba a labdát. 3-0.
Szinte a középkezdésből újra labdát szereztünk, a jobb oldalunkon – sokadjára! – a Szabó-Oravecz páros bolondította meg a védőket, és a második gólhoz hasonlóan, egy laposan jól belőtt labdát kellett már csak beljebb segíteni, ezúttal Babarcsiknak… 4-0.
Az egész csapat nagyon jól játszott ma! Talán ennek is volt köszönhető, hogy nem cseréltünk, hiszen mindenki bírta erővel, mindenki folyamatosan szállította a jó megoldásokat…
A kapuban Tóth Bálint kifogta azt a két lövésecskét, ami elment a kapujáig, inkább csak a lecsorgókat kellett megjátszania, vagy tisztáznia, nem volt gondja. A Vernyik-Forgó páros leradírozta Montvait, és már ez önmagában is elég lenne, de Kornél ziccert akadályozott meg, Dávid pedig gólt szerzett. Oravecz: csak a szokásos… Vonaltól vonalig, csel csel után, jó kiugratások, jó beadások… Ezúttal a védelemben Czinkóczinak volt a legnehezebb dolga. Egyrészt szokatlan poszton, a baloldalon kellett helyt állnia, másrészt legtöbbször ő találkozott a gyors indításokkal megcélzott Halász Dominikkal, aki igencsak villámléptű… Megoldotta sebességgel is, fizikai fölénye pedig nem volt kérdés. Nagy-György Bálint ismét 40-es pulzussal állította meg az ellenfél támadáskezdeményezéseit, tanári módon lépett közbe, pontosan érezte, hogy sárga árán is be kell avatkoznia, a mi támadásainkat pedig egy-egy kulcspasszal kezdte meg amolyan Kis-Bousquets módjára. Tóth Levente sérülése már a múlté, és biztosan nagyon hiányzott neki a játék, mert óriási kedvel vetette bele magát a mérkőzésbe, zakatolt, lőtt, szerelt, kis szerencsével gólt is szerezhetett volna. Márkus ismét varázsolt! Két gól, gólpassz, kapufák, keresztlabdák, indítások, fejpárbajok. Higgadt elegancia jellemezte mai játékát. Babarcsik a bal oldalon lubickolt, nem egyszer körbefutotta az ellenfelét, gyakran csak szabálytalanul tudták megállítani, (talán egy piros lap is előkerülhetett volna…), helyzetbe került, aztán gólt is szerzett. Szabó Viktor hetek óta jó formában, lövések – már megint az a fránya kapufa!!! – indítások, és láthatóan élvezi az összjátékot elsősorban Oraveczcel, Márkussal, de Leklivel is. Centerünk is jó játékkal tért vissza, jól tartott meg labdákat, mutatta magát, leforgott, szívta a belső védők vérét egész meccsen…
A Bélapát és a Halász ellen döcögött kissé a gépezet, de ma parádésan játszottunk, sokkal hamarabb is eldőlhetett volna a mérkőzés, és akár sokkal nagyobb arányban is nyerhettünk volna egy tényleg jó csapat ellen!
Jövő héten VASÁRNAP játszunk Egerben egy fiatal, ambíciózus csapat ellen, ahol komoly változások, és komoly fejlődés volt az elmúlt időszakban. Jó lenne ott is a mai arcunkat mutatni, mert akkor nem lesz gond!
Hajrá GYAK!
Nyilatkozatok: