Labdarúgás:
Labdarúgás:
Menü:
Labdarúgás:
Idézet a korabeli folyóiratokból
„Gyöngyös város legrégibb és legjobban működő sportköre a Magyar Kárpát Egyesület Mátra osztálya, amely nemcsak Gyöngyös városból, de a környékből, sőt mi több az egész országból igyekezett tömöríteni azokat, akik Mátra rajongók voltak. Működése a Milleniumot követő korszakban zavartalan. Mellette népszerű a korcsolyaegylet. Szüksége volt azonban a városnak egy olyan modern sportkörre is, amely szakosztályaiban helyet biztosított az atlétika, vívás, torna és nem utolsó sorban az egyre népszerűbbé vált sportág, a labdarúgás részére. Ez volt a Gyöngyösi Testgyakorlók Egyesülete, amely 1906-ban alakult meg.(GYAK elődje) Ez az egyesület alapszabálya szerint célul tűzte ki, hogy tagjainak alkalmat nyújtson a testgyakorláshoz. „E cél elérésére időnként versenyeket rendez, melyeken a győzőknek arany-, ezüst- és bronzérmeket, valamint emléktárgyakat ajánl fel, legnagyobb jutalmul pedig: „bajnok” címet adja”. Társadalmi szerepére jellemző az alapszabály 6. §-a, amely szerint: „Az egylet működési köréből minden politikai irányú mozgalom ki van zárva”…”
Az 1906. évben Gyöngyösi Testgyakorlók Köre néven megalakult egyesület neve többször is változott a hosszú évtizedek során. Az 1911-től Gyöngyösi Atlétikai Club néven szereplő egylet csapatai zöld-fehér sportfelszerelésben szerepeltek, jelképezve a város akkori színeit. A megalkotott alapszabály szerint az egyesület célja: az egyetemes sport gyakorlása és előmozdítása, valamint a keresztény erkölcsön alapuló hazafias szellem és bajtársi összetartás ápolása. Az egyesület több szakosztállyal működik, így: atlétikai, labdarugó, lawn-tenisz, torna, vívó- és céllövő, birkózó, kerékpár, ökölvívó és sí-szakosztállyal. Az egyesületnek ekkor még nem volt sportpályája, s így a labdázók eleinte a vasút melletti volt nagy vásártéren, az úgynevezett baromállomáson játszottak. Egy időben a nagy lovassági laktanya udvara adott helyet a labdarugó mérkőzések céljára, ahol már bekerített helyen lehetett folytatni a versenyeket.
A testnevelés fontossága mindjobban a köztudatba ment s ez indította a várost is arra, hogy az iskolán kívüli sportok zászlóvivőjét a helybeli Atlétikai Clubot 1920 évben sporttelephez juttassa. A vasúti vágány innenső oldalán, a nagykaszárnya szomszédságában volt és megszüntetett temető helyét jelölték ki e célra, melyet azután az egyesület sportpályának berendezett. Körülkerítette azt, rajta futball- s futópályát és 6 teniszpályát létesített s egy kisebb irodai helyiségből és pályafelügyelői lakásból álló klubházat épített. Később tribünt emelt az Országos Testnevelési Tanács útján nyert segéllyel és bevezettette a telepre a vízvezetéket. A telephez csatolták időközben a leventék céljait szolgáló épületet, melyet az addig ott üzlethellyel bírt fakereskedő cégtől váltották meg. Hivatását követve a GYAK élénk működést fejt ki a sport különféle ágaiban. Minden rendbeli fiatalság testnevelését felkarolja, részint azáltal, hogy a kebelébe tartozókat az egyéniségüknek leginkább megfelelő sportokban foglalkoztatja, részint akként, hogy telepének átengedésével módot ad más alakulatoknak és az iskoláknak is, hogy ott sporttevékenységet fejthessenek ki.
Az 1906-ban megalakult Gyöngyösi Testgyakorló Egyesület labdarúgó csapata
Értékes emberek ezáltal jó csapatok
1920. augusztus 6-án engedi át Gyöngyös városa egyelőre tíz évre a nagy kaszárnya melletti régi temetőnek a vasút és a két országút közötti részét a pálya céljaira, adja a kerítéshez szükséges oszlopokat, s ad 5000 korona segítséget
1920-ban új sporttelephez jutott a GYAK, ahol futballpályát, futópályát, s akkor viszonylag korszerűnek mondható teniszpályát, majd egy kisebb irodaházat is létesítettek.
1921-ben felépül a Klubház, s a vasút felőli oldalon 90 m-es kerítés, – melyen az elhelyezett hirdetések már jövedelmet jelentenek.
1921-ben a labdarúgó szakág belép az MLSZ – be, ugyanez évben belép az országos birkózó szövetségbe.
1922-ben válik tagjává az Atlétikai Szövetségnek
1922-ben kész lesz a futballpálya, bekerítik az egész telepet, s Szent István napjára megtartják a pálya ünnepélyes felavatását.
1923-ban elkészült a teniszpálya, tekepálya, készül egy pince, ásatnak egy szivárványos kutat, bevezetik a villanyvilágítást és parkosítják az arra alkalmas területet
1924-ben Gyöngyösön először rendeznek nemzetközi labdarúgó mérkőzést. Egy bécsi csapatot látnak vendégül, amit 8-0 arányban győznek le.
1924-ben a Kerékpár
1925-ben a Teniszszövetség tagjául jelentkezik.
1927-ben Lassan megkezdődtek a labdarúgópálya építkezési munkálatai is. Ennek kezdetét jelenti, hogy az OTI 3200 pengős segélyével megépítették a pálya tribünjét.
1929 Barna Jenő egyesületi elnök nov. hó 29-én bejelenti az ökölvívók tagjai lettek az országos szövetségnek.
A magyar labdarúgásban 1901-ben kezdődik a bajnokság és 1904-ben már rendezik a vidéki labdarúgócsapatok bajnokságát is. 1904 elején az MLSZ nyolc kerületet szervezett és a résztvevők kiesési rendszerrel dönthették el ki a vidék legjobb csapata.
Az 1906-ban megalakult Gyöngyösi Testgyakorló Egyesület labdarúgó csapata első mérkőzését Eger csapatával játszotta le 1909-ben. Ezt követte a Hatvani Atlétikai Klubbal vívott hatvani mérkőzés. 1912 novemberében a Miskolci Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Sportkörével játszottak „a mérkőzés a gyöngyösieknek kedvezett, 1:0 arányban”. Ebben az évben még az MVSC-vel is játszaniuk kellett volna bajnoki fordulóban, de a gyöngyösi mérkőzést az MVSC lemondta.
A kezdeti viszontagságos évek után Gyöngyös város folyamatosan legpatinásabb csapata mindig fontos szerepet játszott országunk és főként az Észak- Kelet Magyarországi régió labdarúgásában. Többször szerepelt NB III, NB II- es bajnokságokban és vitézkedett a Magyar Kupában is.
Voltak olyan időszakok, amikor a Gyöngyös környéki települések szurkolói is magukénak tartották a csapatunkat, melyet az is bizonyít, hogy fontosabb mérkőzéseken több ezer ember zsúfolódott össze a nézőtéren.
Mindenkit várunk szeretettel!
GyöngyösiAK