Kategória: Labdarúgás

Közvetítés – 1. forduló

Heves Vármegyei I. osztály – 1. forduló

Gyöngyösi AK – Marshall-ASE

Játékvezető: MENCSIK LÁSZLÓ, Asszisztensek: JUHÁSZ ÁDÁM SÁNDOR, RÉZMŰVES FERENC

A csapatunk:

5. perc: 36 fokot mutat a hőmérő… Jól kezdünk, egyből egy sárga vendégoldalon, és egy veszélyes Bartha-szabadrúgás, két szöglet.

10. perc: a vendégek visszaállnak, lassítják a játékot. Uram vitte fel egyedül, a sokadik ember szerelte csak.

15. perc: szezoneleji forma, mindkét csapat sok apró hibával játszik. Nagy-György Bálint lőtt kapásból, a kapus cssak nézte, kapufa. Újabb szabdrúgás jöhet veszélyes helyről.

20. perc: sajnos az fölé, de továbbra is veszélyesen játszunk, jóval többet van nálunk a labda.

25. perc: Czinkóczi is besárgul. Ivószünet.

30. perc: az utóbbi percekben mezőnyjáték folyt.

35. perc: egy kissé felpaprikázódott a hangulat, a játékvezető lehiggasztott mindenkit.

40. perc: mégsem sikerült… Gulyás kapott sárgát.

45. perc: jól fog jönni a szünet, pihenés és lehiggadás miatt is…. 

50. perc: láthatóan a második félidőben is inkább a kontrákra rendezkedett be a vendégcsapat.

55. perc: az első támadó ember a saját térfelén védekezik… Így azért nagyon nehéz veszélyt kialakítani.

58. perc: egy ellentámadás, és vezet az ellenfél. 0-1.

65. perc: így nyilván még nehezebb lesz, még inkább visszaállt a vendégcsaspat, mi pedig még inkább kapkodunk.

70. perc: az ivószünet után cserélünk, Szűcs helyett Eged érkezik.

75. perc: nyomunk, szögletek, és kapuralövésünk is van, de nem jön a gól.

80. perc: meddő mezőnyfölényünk van.

84. perc: Nádudvari 3-4 embert cselezett ki, majd visszahúzta a rövidbe. 1-1.

90. perc: Bartha és Nagy-György is besárgult közben. 3 perc hosszabbítás.

Érkező és távozók

Egy újabb igazolás került aláírásra, azonban előbb lássuk a már biztos távozók névsorát is.

Horváth Viktor nem távozik a városból, azonban az Energia SC jelenti a következő állomáshelyét. Távozik tehát a rangidős, további sok sikert Vitya!

Az elmúlt évben sok sérüléssel bajlódott, így nehezen tudta beverekedni magát a csapatba Sándor Bence, a következő szezont már Gyöngyöshalászon kezdi meg, további sok sikert kívánunk.

Timon Kolos is a távozok sorát bővíti, ő már inkább a foci utáni életét kezdi építgetni, így a focira már kevesebb időt szán, ezért alacsonyabb osztályba igazol, Abasáron folytatja. További sok sikert!

Távozik Babarcsik Bálint is, akinek új csapata ugyan még nincs, de a magánélete Szegedre szólítja, így a GYAK-tól most elköszön. Minden jót, Babi!

Elképzelhető, hogy lesznek még távozók, és érkezők is, ezek amint biztossá válnak, hírt adunk róla. Ami már biztos, hogy egy újabb visszatérővel erősödünk! 17 éves múlt, amikor távozott a Gyöngyösi Atlétikai Klubtól az Energiába, aztán három szezonon át a Gyöngyöshalász csapatát erősítette, a 2025/26-os szezonban pedug újra GYAK-mezt húz Gulyás Kristóf! Üdv újra nálunk, Gulyi!

Újabb érkező

Újabb egykori GYAK-játékos kezdi meg nálunk a felkészülést a 2025/26-os szezonra. A több poszton bevethető játékos 15 évesen hagyta el klubunkat a REAC kedvéért, ahol 3 évnyi játék után a Szent István SE-be igazolt, majd hatvani, halászi kitérő után az Energiában futbalozott, aztán másfél év nevelő klubjában az NBIII-ban. Aztán a nyári felkészülést a szintén harmadosztályú Tiszafüredben kezdte meg, de három forduló után egy sérülés hátráltatta, így félév kihagyás után ismét Hatvanba tette át székhelyét, onnan pedig Gyöngyöshalászra, ahol három szezont húzott le.

Most pedig újra hazatért, üdv a csapatban BARTHA BALÁZS!

Évzáró

Közös vacsorával zárta a klub a felnőtt labarúgó csapata a 2024/25-ös évadot. A játékosok mellett jelen volt a szakmai vezetés, illetve a klubvezetés.

Kozma Zsolt, elnök elmondta, hogy elégedettek lehetünk a hátunk mögött évadban, hiszen a négy sorozatban, amelyben részt vettünk, háromban a dobogón végeztünk. Megköszönte a játékosoknak, az edzőknek, és a csapat körül tevékenkedő minden munkatársnak az egész éves munkáját.  Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy csapatunk kulcsembere, Márkus Marcell csak később tudott becsatlakozni a munkába (az 5. fordulóban – szerk.), illetve hogy a teljes tavaszi idényre elveszítettük őt. “Talán ha ő is köztünk van, mindhárom érem fényesebb lehetne, egy kicsit mindhárom kupa nagyobb lehetne… Remélhetőleg a következő szezonban végig a csapat segítségére tud majd lenni!” 

Molnár Ferenc, alelnök hozzátette: “ahogy az eddigi években, úgy idén is – a korrektséget előtérbe helyezve – minden labdarúgó felé teljesítettük a vállalt kötelezettségünket, és ezt a jövőben is így tervezzük!

A szakmai vezetés részéről Nagy-György Gábor is kiemelte, hogy a Téli Kupa ezüst, a Vármegyei Kupa ezüst, és a bajnoki bronzérem megszerzése büszkeséggel tölthet el minket, hiszen minden titulust szinte kizárólag saját nevelésű, és igen csak alacsony életkorú játékosokkal a sorainkban szereztünk meg. “Néha sajnos pont a rutintalanságunk miatt hiányzott egy-egy pici dolog a feljebb lépéshez, de majd megjön az is…”

Papp Tamás, vezetőedző, aki épp a napokban tett sikeres vizsgát az UEFA B licenszért elmondta, hogy nagyon sokat tanulhattak egymástól a játékosok is, de a szakvezetés is, ami mind szükséges ahhoz, hogy a következő évben előre tudjon lépni a csapat. 

A szakvezetés is megköszönte a játékosoknak az egész éves kitartást és munkát, különösen az április-májusi időszakot, amikor elképesztő menetelésben volt részünk a folyamatos szerda-szombat ritmus miatt. Ráadásul mindeközben sokan megkezdték az érettségijüket, beindultak az egyetemi vizsgák, sőt, volt aki sikeres államvizsgát is tett ebben a terminusban… A vezetőség felé is járt a köszönet, hiszen egyértelműen a csapat mellé álltak, amikor felmerült az osztályozó lehetősége. És bár az eredmény nem sikerült fényesre, a két mérkőzésen gyűjtött tapasztalan egyértelműen fontos eleme a folyamatos fejlődésnek.

Nagy-György Bálint és Béla Sámuel

Két egyéni díj is kosztásra került: az ‘Év Játékosa’ címet Nagy-György Bálint nyerte el folyamatos, kiegyensúlyozott, megbízható játékának köszönhetően. Csapatunk összesen 41 tétmérkőzést játszott az idény során, ebből Bálint 40-en lépett pályára, rendszerint végigjátszva azokat…

A ‘Legtöbbet Fejlődő Játékos’ címet pedig az a Béla Sámuel kapta, aki az előző, NBIII-ban töltött szezonban mindössze 11-szer jutott szóhoz a pályán, ebből 5-ször kezdőként. Idén viszont  41 mérkőzésen játszott, 6-szor csereként, a többit a kezdő sípszótól kezdve…

A két héttel megtoldott szezon után nem sok idő marad a pihenésre! Július 11-én már egyéni edzésmunka vár labdarúgóinkra, 21-én pedig megkezdődik a nyári felkészülés, immár a közös tréningekkel. Az első mérkőzésre sem kell sokat várni: 19-én Mezőkeresztesre utazunk, 23-án pedig a Kömlei Károly Sporttelepen fogadjuk a Jászberény csapatát.

Mindenkinek köszönjük az egész éves szurkolást! Találkozunk a következő szezonban!

Hajrá GYAK!

Alulmaradtunk az osztályozón

A mérkőzés közvetítése itt, az MLSZ Adatbank adatlapja pedig itt olvasható.

A lelátó

Vasárnap lejátszottuk az osztályozó mérkőzés visszavágóját Szegeden, és sajnos – az eredményt tekintve – nem lett szép a vége. 7-1-re kaptunk ki a visszavágót halálosan komolyan vevő csapattól. Hogy mennyire vették komolyan az edzők és játékosok a találkozót: a gyöngyösi háromgólos győzelem ellenére 100%-ig ugyanaz a kezdőcsapat állt ki a Szeged. Sajnos a klubvezetésük már kevésbé vett minket komolyan: a 3-as számú edzőpályát jelölte ki a mérkőzésnek, ami sok mindenre alkalmas lehet, – pl. edzésre… – de ilyen mérkőzésre semmiképp… Mielőtt bárki félreértené: nem a pálya miatt kaptunk ki, csak – rendszeres olvasóink már hozzászokhattak, hogy – az ilyen beszámolókhoz hozzátartoznak a körülmények is. Nincs ok-okozati összefügés, csak hozzátartozik…

Mint ahogy az is, hogy az öltözőinkkel(!) szemben kifeszített molinón ott díszelegtek a szegedi klub büszkeségei, akik itt kezdték pályafutásukat. Pl. a két, ma már válogatott játékos: Horváth Krisztofer és Csoboth Kevin. Vagy éppen az a Takács János, aki ellenünk is védett… Két, nagyjából 10-10 felnőtt számára elegendő öltöző állt rendelkezésünkre, méghozzá az U7, U8, U9 és U10-es csapatok otthona.

Kiváló játékosok

Még egy apróság: a pálya egyik oldalán az oldalvonaltól kb. 2 méterre voltak telepítve a világítás oszlopai, illetve a villanyszekrények. A másik oldalon pedig az alábbi képen látható távolság állt fenn mészcsík és a kispadok között. Ezen a videón pedig egy a mérkőzéseken teljesen általános, mindennapi szituáció látható: a labdát kihozni igyekvő támadót a másik csapat játékosa állítja meg a labda kirúgásával, ami után van némi kontakt a két játékos között. Semmi extra, bedobás, és mindkét csapat rendeződhet… Hát, szerencsére a játékosaink a kispadon ültek, így erősen tompítani tudták a találkozást…

...és ott még az asszisztensnek is el kellett férnie...

A mérkőzés képe alapján egy magabiztos hazai győzelem lehetne sejthető, monjuk 4-2, azonban a szegediek szinte minden helyzetüket gólra váltották, így ők hetet lőttek. Ami szomorú, hogy szinte az összes gólt komoly egyéni hiba után kaptuk, ráadásul olyan játékosaink is belehibáztak, akikre ez nem igazán jellemző. Az örömhír az, hogy az itthoni mérkőzéssel szemben, ahol nagyjából egy helyzetünk volt, most 5-6 komoly gólszerzési lehetőséget dolgoztunk ki, illetve egy büntető-gyanús szituáció is akadt. Egy szituációt azért sikerült értékesítenünk, így Szentannai Martin révén legalább egy becsületgólra futotta.

További örömöt jelenthet még, hogy fiatal kapusunk, Vernyik Dániel bemutatkozott a felnőtt csapatban, és egy ziccerhelyzetben higgadt maradt, hárítani tudott. Illetve: amikor az 54. perctől egy hármas csere révén több, mint 50 NBII-es mérkőzés hagyta el a pályát, akkor onnantól kezdve ismét magunkhoz tudtuk ragadni az irányítást.

Senki nem fázott...

A sorsolás után kiderült, hogy a lehetséges ellenfelek közül az egyik legerősebbet kaptuk, de senki nem keseredett el, hiszen a bronzérem elérésével senki nem is gondolt az NBIII-ra: amolyan jutalomjátéknak vettük ezt a két mérkőzést, amiből majd biztosan sokat tanulhatunk. Ezt meg is kaptuk. Még egy vigaszunk volt: az ellenfélnek köszönhetően játszhatunk majd egy olyan stadionban, ahová azért ‘megyei játékosok’ nem gyakran jutank el. Ezt nem kaptuk meg…

A szegedi stadion. Kívülről...

Ami biztos: mi vállaltuk a megmérettetést és megmentettük Heves Vármegye becsületét. Játszottunk két nagyiramú, magas színvonalú mérkőzést. Megsmertünk egy szimpatikus csapatot, edzőt.

Sokat tanultunk.

Hajrá GYAK!

Nyilatkozatok:

Egy félidő rendben volt

A mérkőzés közvetítése itt, az MLSZ Adatbank adatlapja pedig itt olvasható.

Mestermunka

A bajnoki bronzérmünk után jöhetett a jutalomjáték: osztályozót játszhat(t)unk! A sorsolás pillanatában aztán már látszott, hogy ‘jutalmul’ talán a lehető legnehezebb ellenfelet kaptuk, legalábbis a bajnoki eredmények alapján gyanús: 32 mérkőzés, mindössze két döntetlen, és egy(!) olyan vereség, amit már a bajnoki cím elnyerése után szenvedett el a Szeged-Csanád Grosics Akadémia második csapata. Emellett lőttek 121 gólt, ami átlagosan 3,8 szerzett gólt jelent mérkőzésenként, és kaptak 22-t, ami viszont 0,6 gólt jelent… Ez így +99-es gólkülönbséget ad ki. 

Eljött a mérkőzés napja és mindkét csapaton az látszott, hogy nem igazán tud sokat ellenfeléről. Míg mi váltogattuk a sok passzal felépített támadásokat hosszú indításokkal, addig a vendégek egyértelműen a nagyon jó felépítésű centerüket próbálták megjátszani, de ahogy 30 méternél közelebb kerültek a kapunkhoz, lőttek. A mi támadásainkat rendre lekapcsolták a szegediek, a távoli lövéseik pedig elkerülték a kapunkat. Béla Sámuelnek volt egy jó lövése, amit hárítani tudott a kapus, a mi oldalunkon inkább a blokkok állították meg a kapura tartó lövéseket.

A félidő vége felé aztán mintha egy kicsit fölénk kerekedtek volna, itt már Kiss Olivérnek védést is be kellett mutatnia, úgyhogy jól jött a szünet, volt mit átbeszélni.

Belső védőink jól semlegesítették a centert

Sajnos az ‘átbeszélés’ a vendégöltözőben sikerült jobban és egyértelmű taktikai váltással jöttek ki a vendégek: igyekeztek a két gyors szélsőjüket játékba hozni és az ő megjátszásukból próbáltak veszélyt teremteni. A sikerhez mindössze két percre volt szükség: jobb szélsőjük megszerezte a vezetést a 47. percben. Aztán még kétszer villant, így a 69. és 74. percben szerzett góljával mesterhármast ért el Nagy Dániel, aki a bajnoksában egyébként 14 gólt szerzett.

Nekünk nem sok momentumunk akadt és ahogy telt az idő, illetve nyílt az olló, sajnos a hitünk is megkopott.

A fejléődésünk és Heves Vármegye képviseletének érdekében a Lőrinci és az Egerszalók helyett vállaltuk ezt a párharcot és egy jó csapat legyőzött bennünket.  Heves bronzérmeseként megmérettetünk Csongrád 21 pont különbséggel bajnoki címet szerző csapatával  szemben és könnyűnek találtattunk.

Amiket pozitívumként könyvelhetünk el:

  • egy magas színvonalon játszó csapat ellen játszhattunk tétmérkőzést
  • megyénk nem maradt abban a szégyenben, hogy nem képviseli egy csapat sem az osztályozókon
  • egy borzasztóan sportszerű ellenféllel szemben lehetett CSAK a játékkal foglalkozni, nem pedig a ‘trashtalkkal’
  • magas színvonalú, konzekvens játékvezetéss mellett játszhattunk
  • olyan – hozzánk hasonlóan zömében 18-21 éves – játékosok ellen játszhattunk, akik legtöbbjének NBIII-as, de sok esetben komoly NBII-es tapasztalata van. (a kapusnak pl. közel 60 másodosztályú meccse volt már…)

Röviden tehát: kikaptunk 3-0-ra, de nagyon jó tapasztalatot és fejlődési lehetőséget jelentett ez a mérkőzés. Vérmes reményeink nyilván nem lehetnek a visszavágó előtt, de hogy az a mérkőzés is építeni fogja a csapatunkat, az biztos!

Hajrá GYAK!

Nyilatkozatok:

Közvetítés – Osztályozó 1.

Területi I. osztályozó, 1. forduló

Gyöngyösi AK – Szeged-Csanád Grosics Akadémia II.

Játékvezető: UJHELYI TAMÁS, Asszisztensek: BALLA LEVENTE, ELEK BALÁZS

A csapatunk:

5. perc: kavargó szél fogadta a csapatokat, de legalább a hőmérséklet visszaesett kissé. Mindkét csapat támadólag lépett fel, egy-egy lövés mindkét oldalon már az első percben. Egy elcsúszást követően újabb szegedi lövés, ez is elkerülte a kapunkat.

10. perc: a vendégek hosszú labdákkal operálnak, és távolról is próbálkoznak a lövéssel, most szögletet hoztak össze. Nekünk két rosszul sikerült kiugratásunk volt.

15. perc: Babarcsik húzta meg a szélen, középen tisztáztak a védők, szöglet.

20. perc: Béla lőtt váratlanul kapura, tornáznia kellett a kapusnak, de megoldotta. Aztán egy lendületes támadás a szegediek részéről, lövés, mellé.

25. perc: beszorultunk, szöglet, lövések, de blokkok is jöttek. Kijöttünk.

30. perc: sportszerű a mérkőzés, kiegyenlített a játék. Inkább a vendégeken látszik némi idegeskedés, de rajtunk is érződik a tét.

35. perc: összehoztunk egy szögletet a vendégeknek, a fejes fölé ment utána. Egyébként akadnak szép megmozdulásaink.

40. perc: az utóbbi percekben átvették az irányítást a vendégek. 

45. perc: Kiss Olivér védett nagyot egy lesgyanús helyzet után… Aztán egy blokk nagy helyzetben. Jó jön a szünet.

47. perc: megszerezték a vendégek a vezetést, a leshatárról ugrottak ki, ziccer. 0-1.

50. perc: Szentannai csinált meg magának egy helyzetet, blokkolták a lövését.

55. perc: csipkedjük magunkat, nem omlottunk össze a bekapott góltól.

60. perc: Czinkóczi kapott sárgát, testtel leütközte a kiugró játékost. Horváth helyett Eged folytatja a jobb szélen.

65. perc: sajnos jó kontrákat vezetnek a vendégek, mi pedig nehezn jutunk előre.

70. perc: megvan a második gólja is a vendégeknek, bár egy gyanus kezezés volt előttte… 0-2.

75. perc: az eső is eleredt közben. Szép támadást vezettünk, de nem lett belőle veszély. Viszont megvan a harmadik szegedi gól is. 0-3.

80. perc: Szentannai és Babarcsik hagyta el a pályát, Tóth Levente és Nyilas Patrik érkezett.

85. perc: Czinkóczi Kristóf és Szűcs Balázs is lehetőséget kap, Béla Sámuel és Timon Kolos helyett. Nyilas lőtt, védett a kapus.

90. perc: egy perc hosszabbítás.

Osztályozó előtt

Mint ismert, a bajnoki bronzérmünk révén NBIII-as osztályozó mérkőzést játszhatunk, a sorsolásnak köszönhetően pedig ellenfelünk a Szeged-Csanád Grosics Akadémia második csapata lesz. Oda-visszavágós párharc, tehát két vasárnapi mérkőzés vár csapatunkra a bajnokság zárását követően.

Míg játékosaink igencsak gólgazdag mérkőzést játszottak a Kömlei Károly sporttelepen a Maklár SE ellen (6-3), addig – nem sokkal később –  a Fő téren is egy “gyakos” szórakoztatta a közönséget… A Mátrai Bornapok színpadán Beton.Hofi adott koncertet, és mivel ő maga nagy focirajongó, így örömmel fogadta a klub ajándékcsomagját, amelyből a mezt fel is vette, és végig azt viselte.

A bajnokságnak végén, de még az osztályozó előtt Papp Tamás, vezetőedzó summázta az évet, illetve tekintett kicsit előre:

Vasárnap tehát ismét szurkolhatunk csapatunknak, hogy – teher nélkül – játszanak egy jó mérkőzést egy kiváló csapat ellen!

Hajrá GYAK!

Felkérés érkezett az MLSZ-től

A tegnapi napon érkezett a felkérés a Magyar Labdarúgó Szövetségtől, hogy amennyiben a Gyöngyösi Atlétikai Klub vállalja, akkor oda-visszavágó mérkőzés formájában osztályozót játszhat az NBIII-ba kerülésért.

A tisztánlátás kedvéért íme a szabály. Osztályozó mérkőzést játszhat az a vármegyei csapat, amely az első osztályú bajnoksában

  • 1. helyezést ér el. Amennyiben ez a csapat nem vállalja, úgy az a csapat élhet ezzel a lehetőséggel, amelyik a bajnokságban
  • 2. helyezést ér el. Amennyiben ez a csapat nem vállalja, úgy az a csapat élhet ezzel a lehetőséggel, amelyik a bajnokságban
  • 3. helyezést ér el. Pont.

Mivel az első két helyezett csapat (Lőrinci VSC, Egerszalók SE) nem vállalta a megmérettetést, így automatikusan futott be hozzánk a felkérés. Abban az esetben, ha a harmadik helyezett csapat sem mond igent, akkor az adott megye nem képviselteti magát az osztályozókon. 

A Gyöngyösi Atlétikai Klub elnökségének, a szakmai vezetésének és a játékosok közös döntésének értelmében június 8-án és 15-én osztályozó mérkőzést játszunk az NBIII-ba kerülésért “a megmérettetés és a vármegye képviselete miatt, illetve azért, mert szeretjük ezt a játékot, és mert ez a közösség van annyira elszánt, hogy beleáll egy ilyen kihvásba is” – fogalmazott Kozma Zsolt, elnök.

Ami biztos: június 3-án, kedden 11 órától tartják a sorsolást, ahol egyébként még az is előfordulhat, hogy csapatunk “erőnyerő” lesz, vagyis párharc nélkül vívja ki az NBIII-as tagságot.

Fontos leszögezni, hogy abban az esetben, ha egy csapat megnyeri ezt a párharcot, vagy a sorsolás kedvez neki, még mindig dönthet úgy, hogy mégsem vállalja a harmadosztályú bajnokságot.

Hajrá GYAK!

Kupa-ezüst

A mérkőzés közvetítése itt, az MLSZ Adatbank adatlapja pedig itt olvasható.

Nem lett a miénk a vándorkupa

Vezettünk, mégis kikaptunk a kupadöntőben. Óriási labdabirtoklási fölényben voltunk az első félidőben, de komoly védésre nem késztettük a hazai kapust. Előbbi annak (is) volt köszönhető, hogy az Andornaktálya teljesen visszahúzódott a kapuja elé, utóbbi pedig talán annak, hogy fölényünk ellenére is kapkodva, a játékot siettetve, idegesen játszottunk.

Egy szögletvariácóból Forgó Kornél megszerezte a vezetést a 36. percben, ám ettől sem nyugodtunk meg, pedig ellenfelünk a bekapott gól után sem változtatott a taktikáján.

A második félidő elején már érezhető volt, hogy jönniük kell, és emiatt jöttek is, de igazi átütő erő ekkor sem jellemezte őket, a mi oldalunkon sem volt szükség védésekre. Ettől sem nyugodtunk meg, sőt, méginkább erőltettük a gyors támadásbefejezéseket, de az álmoskönyv szerint sosem jelent jót, ha valaki hirtelenkedik…

Nem a mi erényeinket segítette kidomborodni az sem, hogy a játékvezető láthatóan engedte a kőkemény játékot, és ha le is fújt nagy faltokat, többször zsebben maradt a lap teljesen egyértelmű szituációban is…

Egyik sem ért sárgát...

Ezzel együtt csak magunknak köszönhetjük, hogy összehoztunk két olyan szituációt, amit az ellenfél rutinos játékosai ki is használtak. 

És talán a kulcsszó meg is van: rutin. Egy rutinosabb csapat a vezetés birtokában – ha nem is tud “rárúgni” még egyet, akkor is – elkezd fetrengeni, elrúgdossa a labdát, százszor is sportszárat igazít, soha nem tudja, honnan kell elvégezni a bedobást, az elgurult labdát sem találja, és persze a kapus is minimum nyújt egyet a kirúgás előtt… Valahogy így:

De sajnos nálunk Babarcsik akkor sem esik el, ha ketten lógnak a nyakán, Szentannai mindenáron előre akar passzolni hazaadás helyett, Uram Dénes két falt közben is előre tör, Nagy-György Bálint sem rúg alá senkinek, hanem tisztán próbál szerelni… A mi csapatunk ilyen.

Sajnos ez ma vereséghez vezetett, de sebaj, majd megváltozik ez… Jön majd a rutin, és rárúgjuk a másodikat!

A gratuláció jár az Andornaktálya csapatának, idén ők nyerték a kupát.

Hajrá GYAK!