Jászfényszarun játszottuk harmadik felkészülési mérkőzésünket: 2-2-es döntetlen lett a vége.
Kaptunk egy kabaré gólt: elkapkodtunk egy bedobást, indítás, a szélről jött egy borzalmas beadás, konkrétan mellbe lőtték egymást a hazaiak, de onnan pont az érkező játékos elé pattant, aki a flipperezés után az üres kapuba lőtt.
A második gólt gyakorlatilag mi hoztuk össze: egy kis megnemértés, egy ziccerpassz a 16-osunk előtt az ellenfélnek, újabb üres kapus gól…
Ezek azok a szituációk, amik tétmeccsen már nem fognak beleférni, de szerencsére edzőmérkőzésen jöttek elő, van idő kijavítani ezeket a nüanszokat.
A mi góljaink szebbekre sikerültek, különösen az első: a letámadásunkkal egy vaktában kirúgott labdára kényszerítettük a kapust, amit Forgó lefejelt, Horváth megszelidített, majd pompásan ugratta ki a vonal mellett az ezúttal a jobb szélen játszó Nádudvarit. Egy visszacsel, majd egy beadás a hosszú oldalra, ahol a balszélsőt játszó Timon érkezett, aki a “buszra szálló” lábával a kapuba bombázott.
A második gólunkat egy Babarcsik-akció előzte meg. Gyors támadónk kicselezett-lefutott négy-öt védőt, majd 18 méteren felrúgták. Hárman is odaálltak elfvégezni a szabadrúgást, és végül – némi meglepetésre – Forgó Kornél rúgta el a sorfal mögötti területre… A kapus mozdulni sem tudott.
A jászsági csapat talán nem képviselt akkora játékerőt, mint eddigi ellenfeleink, – bár kimondott céljuk a bajnoki cím… – meglehetősen agresszívan, és nagyon tudatosan játszott. Masszív, nagyon masszív védekezésből indították támadásaikat, és amint vesélyesre fordult számukra a helyzet, azonnal faltoltak. Kellemetlen ellenfél voltak, és nem csak a sok szabálytalanság miatt, hanem azért is, mert többször ‘betolták a buszt’, és így kénytelenek voltunk – kézilabdás módjára – a ‘fal előtt’ körbeadogatni, előre pedig nem nagyon jutottunk…
A megyei bajnokságban biztosan többször fogunk ezzel a harcmodorral találkozni, ám ha csökkentjük a ki-nem-kényszerített hibáinkat, akkor kevesebb lesz a gondunk.
A bajnoki rajt előtt azonban két(!) kupamérkőzést fogunk vívni, – igaz, játszani fogunk még két felkészülési mérkőzést is idegenben – úgyhogy most szombaton már tétmérkőzés!
Ellenfelünk a füzesabonyi csapat lesz, amely túl van az NBIII-as bemutatkozáson: hazai pályán kapott ki az Egertől. Fontos megjegyezni: szinte végig emberhátrányban játszottak…
Erős(s) ellenfelet kaptunk, a harmadosztályú csapat biztosan presztizskérdést fog csinálni belőle, hogy legyőzze a megyei csapatot, nekünk pedig biztosan hasznunkra válik majd, hogy ilyen ellenfél ellen játszhatunk hazai pályán!
Hajrá GYAK!