Sokadjára, de a múlt héthez képest megint csak ismétlődött a forgatókönyv: jobbak vagyunk, mi állunk közelebb a gólhoz, az ellenfél egyszer megy el, máris gólt szerez, ráadásul ismét(!) öngólból… Egy tért ölelő indítás után jött egy bepassz, a középen érkező támadó belepörgetett, simán mellé ment volna, azonban a sarkában lévő Czinkóczi lábáról bepattant a kapunkba… Fortuna, hol vagy már megint?! 0-1.
Továbbra is nyomtunk, Szabó az ellenfél térfelének közepén szerzett vissza agilisan egy labdát, és jó ütemben ugratta ki Lakatost. Csatárunk egálban volt a versenyfutásban védőjével, és míg utóbbi ki akarta vágni, addig 10-esünk a lendülő láb és a labda közé tette a saját lábát. Csatt, 16-oson belül, vita sem volt a büntető megítélése kapcsán. Lakatos állt oda, és magabiztosan lőtte a jobb oldalra a labdát, a kapus nem találta el az irányt. 1-1.
Fontos megjegyezni, hogy Lakatos István ma (IS) kiválóan játszott: szabadrúgásokat harcolt ki, megtartotta a labdákat, jól indult be a résekbe, gyakran zárt vissza védekezni, alaposan meglepve ezzel a támadást építő karcagiakat, egyszóval rengeteget futott, és gyűjtötte a rúgásokat is a bokájára…
A mérkőzés során mindkét csapatnak akadt még kisebb-nagyobb helyzete, és időnként változott is, hogy éppen ki dominál, de összességében nézve a mérkőzésen inkább a mi akaratunk érvényesült, és bár mindkét fél az utolsó percekig ment a győzelemért, ahhoz inkább mi álltunk közel a 90 perc alatt.
Sőt! A 90. percen túl meccslabdánk is nekünk volt…
Az utolsó negyedórára a vendégek a felívelésekre álltak be, hórihorgas magas védőjüket fent is hagyták. Ezt ellensúlyozandó, és a fizikai fölényt erősítendő érkezett a pályára Uram Dénes. Ez a húzás be is jött, olyannyira, hogy nem is védekezésben, hanem támadásban lett ez az erő nagyon fontos.
Egy ellenfél beívelés után kivágott labdára startolt rá védőjével együtt, és gyorsabb ugyan nem volt, de “leizmozta” ellenfelét, és így kettő-az-egyben indulhattunk meg: a szélen Uram, középen a sántítva futó Lakatos. Ballábas védőnk kiváló döntést hozott: amikor kilépett rá az utolsó ember, bepasszolta középre. Lakatos finom megoldást választott, egyből átívelte a kapus fölött, de talán a fájós boka, talán a talaj miatt ez nem volt jó döntés, a kapu mögött esett le a labda.
Senki nem szúrta le, hiszen mindenki tudta: Lakatos rengeteget tett azért, hogy egyáltalán olyan szituációba kerüljünk, hogy lehessen meccslabdánk.
És ami fontos: végre egy mérkőzés, amikor nem arról beszélünk, hogy ‘ha az ott bejön, akkor talán meg lehetett volna a döntetlen’… Most meglett, és ne felejtsük el, hogy a 8. helyezett csapat ellen, ahol pl. a több mint 150 NBI-es meccsel rendelkező Nemanja Andric 80 percig a pályán volt – megjegyezni való: védőink szinte láthatatlanná tették…
Jövő héten a 15. Tiszafüredhez látogatunk, és persze minden meccs más, és az ő esetükben tényleg nagyon nehéz megítélni az erejüket: ettől a Karcagtól simán kikaptak (4-1), de a DEAC-ot idegenben verték 2-0-ra… Igazi két arcú csapat.
Bizakodjunk, hogy ellenünk a rosszabbik arcukat veszik elő, minket pedig a jó játékunk mellett végre elkerül a balszerencse!
Hajrá GYAK!
Nyilatkozatok*:
*Nem, nem téves a videó: a Gyöngyösi TV stábjával együtt vártuk a vendégek szakvezetőjét, aki nem kívánt nyilatkozni, csak beült a Karcagi SE-címeres fehér autóba…