Igaz, már csak 6 forduló van hátra, de vegyük számba a sérülés miatt a “szezon végéig”-tipusú sérülést szenvedőket: Oravecz Botond, Márkus Marcell, Dudás Csanád és most Szabó Tamás. Csupa meghatározó ember.
A Karcag ellen nagyon jól kezdtünk, nem tudtak mit kezdeni a letámadásunkkal, lövésekig jutottunk, sok passzal felépített témadásokat vezettünk.
Aztán jött Szabó Tamás sérülése, majd két szinte tükrözött bekapott gól. Szélen levitt labda, centerezés, középen pedig üres kapus gól.
A szünet után még kettőt kellett cserélnünk sérülés miatt: a hátulról derékba rúgott és nyakon könyökölt Szentannai nem tudta folytatni. (Egyébként szabadrúgás járt érte, sárga nem…) Utána a Szabó helyett beállt debütánsunk, Tóth Zsombor kapott egy óriási medvepuszit, így neki is el kellett hagynia a pályát.
A második félidőben helyzetet már nem nagyon tudtunk kialakítani, az előrejátékunk elhanyagolható volt. A kapuban Tóth Bálint extraklasszis teljesítményt nyújtott, ami a jövőre nézvést igencsak biztató. Ziccereket védett, és még 11-est is hárított, ki se jött róla a labda…
Hogy hogyan pótoljuk majd Szabó Tamás hiányát középről, az kemény feladat lesz. Eddig 5 olyan játékost vetett be Majzik Zoltán a saját nevelésű játékosaink közül, akik most először játszottak felnőtt mérkőzésen – talán újabb reménységek kapnak majd lehetőséget…
Hajrá GYAK!