Érdekes szóösszetétel: fölényes győzelem. 1-0-ra azért nem szokás ezt használni, – sokkal inkább úgy 4,5, 6-0-ás eredményeknél jön ez elő – de aki látta a mérkőzést, igazolhatja, hogy nem túlzás ezt most is kijelenteni.
Jól kezdtük a mérkőzést: agilisan, élesen, ellentmondást nem tűrően. Igaz, eredménnyel ez nem párosult, de folyamatosan ellenfelünk térfelén tartottuk a labdát, így egyfolytában nyomás alatt játszottak, és a védekezés felemésztette szinte minden energiájukat, a támadásra már nem igen jutott belőle.
Jellemző adat: a helyzetek aránya 10/1 volt az első félidőben. Igaz, ezek közül volt néhány blokkolt lövés is, de volt közte felsőkapufa és ziccer is, ahol talán a kapus sem tudta, hogy hogyan sikerült hárítania…
Bosszankodhattunk, hogy nincs meg a vezetés a szünet előtt, hiszen sokat tettünk érte, valóban kidolgozott helyzeteink is voltak, szép támadásokat vezettünk, talán egy pici szerencse hiányzott csak…
Mielőtt végigvennénk a második félidő eseményeit, egyesületünk elnöke, Kozma Zsolt nevében szeretnénk elnézést kérni a saját és a vendég szurkolóktól, hogy nem használhatták a lelátót! Sajnáljuk hogy 4 hónap alatt nem sikerült a létesítmény tulajdonosának a szükséges intézkedéseket megtenni. Tavaly ősszel lejárt a műszaki engedélye a mobil lelátóknak, akkor a pályát üzemeltető cég munkatársai leszalagozták. Tudomásunk szerint azóta nem jutott forrás arra, hogy megújításák ezt az engedélyt. Sajnáljuk, és még egyszer: elnézést kérünk!
De vissza a focihoz! Várható volt, hogy a szünetben lesz néhány keresetlen szava Besenyei Ferencnek a pályán lévő játékosaihoz, de ezek hatása az első percekben nem látszott. Továbbra is fölényben voltunk, és bár a helyzetek aránya azért modósult, – 7/4 még mindig a mi javunkra… – a minőségben nem volt változás. A négy vendég szituáció között azért akadt blokkolt lövés, illetve méterekkel mellé menő próbálkozás, mi pedig két ziccert is elpuskáztunk. Ja, és a legfontosabb: lőttünk egy gólt.
Hozzá kell tenni: bár volt több szépen felépített akciónk, a győztes gólt végül is nem ez hozta meg… Hanem egy másik – mondhatjuk szerénytelenül…- komoly erényünk: a folyamatos letámadás! A játékindításoknál, labdakihozataloknál folyamatos nyomást helyeztünk mind a védőkre, mind a kapusra.
És ez beérett: a 68. percben Szűcs okozott kellemetlen pillanatokat a kapussal passzolgató védőnek, így a pattogósan visszajátszott labdát a hálóőr az égbe rúgta a 16-oson belül. A hulló falevélre ketten ugrottunk, és végül is Szénási kanalazta középre, ahol a vércseként érkező Majoros kotorta be. 1-0!
Ezután kellemes gondjaink akadtak: természetesen a Heves feljebb jött, így több területünk lett, és két ziccert is összehoztunk, azonban nem sikerült pontot tenni a mérkőzés végére.
Bosszankodhattunk, mert a Heves annál jóval jobb csapat, hogy egygólos előnynél hátra lehessen dőlni ellenük. Az utolsó perceket nagyon megnyomták, de legördülő kőre sem volt igazán szükség, mert ordító helyzetet nem tudtak kialakítani, így behúztuk ezt a fontos mérkőzést, és ezzel a két gárda helyet cserélt a tabellán!
A hosszú téli szünet után most egy szünnap következik, majd a Besenyőtelki SC lesz a vendéglátónk Füzesabonyban. Mondani sem kell, ott is győzelmet várunk!
Hajrá GYAK!
Nyilatkozatok: