Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni a mérkőzést: a Maklár két, a térfelünkön szerzett labdából két találatot jegyzett az első félidőben, amivel el is döntötték a mérkőzést.
Bővebben: egy nagyon jó erőkből álló, nagyon rutinos csapat két gólt szerzett az első félidőben kissé enerváltnak, langyosnak tűnő csapatunk ellen. Azonban – és itt jön a magyarázat a címre – a második félidőben többször percekre beszorítottuk ellenfelünket a saját kapuja elé, nagyon sok helyzetet kidolgoztunk, ziccereket is, de ma valahogy sehogy se akart sikerülni a gólszerzés.
Nyilván mindenki ismeri a közhelyet: a futballt gólra játsszák. Így van. Nyert a Maklár 2-0-ra, gratulálunk nekik!
Egy apró adalék: a kezdőcsapatunk átlagéletkora 19,3 volt, a mérkőzés lefújásának pillanatában viszont már 18,2-re csökkent ez a szám. Miközben a túloldalon a sokunk által ismert Csoszánszki Dávid, egy igazi ‘rutinróka’ kezdett a támadósorban, csereként pedig még be tudott szállni a 9999999999 NBI-es mérkőzéssel és góllal rendelkező Montvai Tibor. Ez mindenképp különbség volt a két csapat között.
Na, meg az, hogy ők 4-5 helyzetükből kettőt gólra váltottak, mi pedig a második félidei mezőnyfölényünket, és az összesen 8-9 lehetőségünket egyre sem sikerült…
Jó volt látni, hogy a második félidőben mindenki nagyon odatette magát, sokat vállaltak, akartak, mentek, küzdöttek. Jó volt látni, hogy Szűcs Balázs nagyon sokat vállalt magára, elkérte a labdákat, indított, lőtt, volt benne tűz. Azt már megszokhattuk, hogy Nagy-György Bálint a középpálya motorja, – ez ma is így volt – de a balszélről ballábas bombázónk is többször behúzódott, és pörgette a dolgokat. Jó volt látni, hogy a beszálló fiataljaink is bátran, elszántan érkeztek a pályára, nem ijedtek meg a felnőtt megmérettetéstől.
Ebből lehet és kell tanulni!
Hajrá GYAK!
Nyilatkozatok: