Bár a legutóbbi három, Andornaktálya elleni meccsünkönkön nem tudtunk nyerni, mégis nagy önbizolammal mehettünk bele a soron következő mérkőzésbe, hiszen a legutóbbi öt fordulóban egyaránt győztesen hagyhattuk el a pályát! Magabiztosságunk még úgy is erős lehetett, hogy a középpálya egyik alappillére, Nagy-György Bálint mellé immár a védelem egyik alappillére, Forgó Kornél is csatlakozott a pálya szélén…
A pályán lévők érezték a felelősséget, és azonnal bekezdtek! A jobb oldalon Eged Zalán verekedte be magát a 16-oson belülre a 3. percben, és ott Szénási próbált kulcspasszt adni. Nem jött össze, de a másik oldalon Szűcs megszerezte a labdát, és azonnal visszaküldte a jobb oldalra. Ott Szénási nyújtozkodott egy kicsit a hosszú labdáért, de elérte, és jobb lábbal a kapuba passzolt. 1-0! Kreatív középpályásunk a múlt héten megszerezte első gólját a csapatban, rá egy hétre egy újabbat. Mit mondhatnánk? Csak így tovább!
Nem álltunk le, sőt, meglepő módon ellenfelünk továbbra is visszahúzódva védte saját kapuját… Nem sok sikerrel.
Negyed óra sem telt még el a kezdő sípszó óta, de Eged Zalán már nem először bolondította védőit a jobb oldalon, és egyikük – a három közül… – odarúgott neki. A vendégek csak megszokásból reklamáltak. A tavaszi szezonra csapatkapitánnyá avanzsált Bartha Balázs állt vállalta a büntető felelősségét: kapus balra, labda jobbra, 2-0!
A második gól után a Marshall-ASE már sokkal feljebb merészkedett, mi pedig – teljesen érthetetlen módon – elkezdtünk kapkodni. A felszabadításaink rövidre sikerültek, – persze ebben a szél is ellenünk dolgozott – de sokkal nagyobb baj volt, hogy nem tartottuk meg a labdát. Egy hosszú indítás után a vendégek balszélsője szép egyéni akció után meg is szerezte a szépítő gólt. 2-1.
A félidő második fele ebben a szellemben zajlott: keveset volt nálunk a labda, inkább az andornakiak próbálkoztak, de átütő erő nem volt bennük, így igazán helyzetek nélkül zárult az első félidő.
A szünet nem zökkentette ki medréből a mérkőzést, inkább a vendégek birtokolták a labdát, ám öt perc elteltével Bartha 28 méteren harcolt ki szabadrúgást, és immár a szél által támogatva, és Szűcsöt a csapatban tudva tudtuk, ez gólhelyzet. Magától értetődően rúgta a rövid kapufa mellé, a kapus csak belepiszkálni tudott, nagy gólt lőtt. 3-1!
Ha az Andornaktályát mumus csapatnak tekinthettük, akkor – az ezúttal csereként beálló – Csókát mumus játékosnak mondhatjuk. Ő próbálkozott háromszor, de Kissnek csak egyszer kellett közbeavatkoznia, az sem okozott nehézséget. Válaszul Bartha és Szűcs próbálkozott távolról, az ő esetükben mindkétszer szögletre kellett mentenie a kapusnak…
…aki talán ebből a két védésből merítette azt az önbizalmat, hogy egy hátratett labdával a saját 16-osán belül cselezgetésbe kezdjen. Rossz lóra tett, mert Majoros nem a csatárok szokásos “immel-ámmal” letámadásával ment oda, hanem olyan……’majorososan’. Védekezőközéppályáscsatárunk elvette tőle a labdát, és az üres kapuba gurított, ezzel kialakítva a végeredményt. 4-1.
A meccs összképét tekintve lehet, hogy túlzó az eredmény, de hát: ilyen a futball. Nyertünk már egyólos meccset látványos játékkal sok helyzetet kialakítva, most pedig jó helyzetkihasználással értünk el meggyőző eredményt egy kiegyenlítettebb mérkőzésen. Futball-közhely: a győzelmet nem kell megmagyarázni.
Örvendetes volt látni, hogy az utóbbi hetek egy-egy halványabb teljesítményét tudta feledtettni pl. két szélsőnk: gól, gólpassz, büntető kiharcolása. De Szénási is előrelépett: nem csak a 2 meccs/2 gól miatt, hanem mert sokkal letisztultábbá vált, ezzel együtt hozza, amit tőle várunk: mozgatja a csapatot, és a karmesteri pálca mellé időnként előveszi a színes ceruzát is.
Majoros teljesítményét is ki kell emelni: ő egy labdaszerző, ütköző, romboló, védekező középpályás. Csatárgondjainkat enyhítendő: sokszor a csapat hegyeként kezdi a mérkőzéseket. 8 gólos, jelenleg ő a házi gólkirály… Aztán, ha úgy alakul a mérkőzés, akkor visszatér a helyére, és az ellenfél középpályásainak vérét szívja igazi kullancsként. Vagy: letámadja a kapust, és gólt szerez…
Büszkeséggel tölthet el minket az is, hogy az év elején még az Uram-Czinkóczi B. – Forgó – Béla védelemmel álltunk fel, ami nem volt éppen veteránnak mondható: 23-21-22-23 éves játékosok. A sérülések miatt a Marshall-ASE ellen így kezdtünk: Debreczeni-Czinkóczi B.-Czinkóczi K.-Bognár. Az évek száma: 18-21-18-16. Ez egy 18,2-es átlagéletkorú GYŐZTES védelem.
Hatos nyerőszériában vagyunk, és azt sem mondhatjuk, hogy könnyű sorozaton vagyunk túl, hiszen – a mérkőzések kezdetekor – ellenfeleink az alábbi helyeket foglalták el a táblázaton: 3., 3., 9., 2., 1., 5. Persze igazán ez sem számít, hiszen egy 9 csapatos mezőnyben nincs könnyű ellenfél.
A következő mérkőzésünk városi rangadó lesz, tehát az sem lesz könnyű. Jó hengulatban, önbizalommal telve léphetünk pályára, most már inkább az elbizakodottságra kell odafigyelni… Reméljük, ezzel nem lesz gond!
Hajrá GYAK!
Nyilatkozatok: