Az Eger SE az első és egyben utolsó ellenfelünk volt a MOL Magyar Kupa küzdelemben, hiszen NBIII-as ellenfelünk – érvényesítve az osztálykülönbséget – 2-0-ra legyőzött minket.
A vendégek végig kézben tartották a mérkőzést, ami a labdabirtoklást illeti, azonban – egy másik szemszögből – mégiscsak az történt, amit mi akartunk, hiszen igaz, hogy ők járatták többet a labdát, ezt azonban a kapunktól messze, komoly helyzetek nélkül tették.
A védelmünk és középpályás sorunk megölte az Eger építkezéseit, igaz, ez el is vitte a mi energiánkat a mi építkezéseintől… Bár a legnagyobb helyzet mégiscsak előttünk adódott, amikor egy flipperező labda Béla elé került, akinek lövését az utolsó pillanatban blokkolták. Sőt, a bal oldalon Eged Zalánnak többször sikerült megbontania a védelmet, de sajnos a bejátszásaiból, visszatett labdáiból nem sikerült túl sokat kihoznunk. Az első 45 percet nagyjából egálra hoztuk. De volt egy perc hosszabbítás…
Ami már szintén letelt, amikor egy indításra a leshatáron BELÜLRŐL ugrott ki az egri csatár, és kapusunkat kicselezve, a hálóba gurított. Borzasztó frusztráló az utolsó utáni percben gólt kapni, pláne úgy, hogy a helyszínen igencsak lesnek tűnt a szituácó. Nem volt az.
A második félidő első tíz perce hasonlóan zajlott az első játékrészhez: némi mezőnyfölény, helyzet nélkül, és – érdekes módon – a vendégcsapat nem fáradozott a labdafelhozatallal, hanem rendszeresen a kapusuk ívelt fel…
Aztán a félidő közepső szakaszában látszott a két csapat közötti edzettségi szintkülönbség: ne felejtsük el, nekünk még két hetünk van a bajnokság kezdetéig, ők pedig már bajnoki ritmusban játszanak. Ebben az időszakban meg is duplázták az előnyüket: egy mindenki felett átszálló beadásra nagy lendülettel érkezett az egri támadó, és két csel után a kapunkba továbbította a játékszert. 0-2.
A 75-80. perc környékén, ahogy a vendégek kezdőcsapatának a fele lecserélődöt, feljöttünk, átkerült a játék az ő térfelükre. Sajnos nem sikerült a szépítés, de elmondható így is, hogy helytálltunk, nem volt óriási fölényben a magasabb osztályú csapat, nekünk is akadtak helyzeteink, pici szerencsével akár szorosabb is lehetett volna…
Van még két hetünk a bajnokság indulásáig, akkorra kell csúcsformába lendülni.
Ez a mérkőzés jelentette a búcsút Babarcsik Bálintnak, aki Szegedre költözik, és ott folytatja civil életét, így labdarúgó pályafutását is arra a környére helyezi át! Sok sikert Babi!
Ezen a mérkőzésen búcsúztunk gyúrónktól is. Tábit Adél 2020. nyarán csatlakozott egyesületünkhöz – érdekesség, hogy ezen a mérkőzésen az Eger kispadján ülő – Simon Antal hívásának eleget téve. Adél nem csak a felnőtt csapatot “kezelte”, de állandó résztvevője volt a körzetközpontként általunk rendezett Bozsik-fesztiváloknak is. További sok sikert, Adél!
Hajrá GYAK!
Nyilatkozatok: