Biztos volt már olyan mérkőzés a világtörténelemben, amin négy gól esett, fordítás is történt, és még ezeken kívül is bőven akadt helyzet, mégis azt lehet mondani, hogy nem volt jó nézni… Nos, ez is egy ilyen volt.
Kemény, egyenetlen talaj, magas fű, kapkodó csapatok, rengeteg hiba, gyermeteg megoldások… Mondhatni, a játékvezetők voltak a legjobbak.
Agilisan kezdtük a mérkőzést, több szögletet is rúgtunk zsinórban. Az egyik ilyen után a kapus lehúzta a labdát, és gyorsan előrevágta. Védőink egy-az-egyben maradtak hátul, és még egy hiba is becsúszott. A hazai támadó, így egyedül állt szemben kapusunkkal, aki ziccerhelyzetben ezúttal nem tudott csodát tenni, így hátrányba kerültünk.
Szerencsére gyorsan tudtunk egyenlíteni, egy egyébként egyszerű, de nagyszerű góllal. Nagy-György Bálint vezette középen a labdát. Centerünk visszalépett, és a mögötte keletkező üres területre mozott be az üres területre, ahová “hatosunk” be is löbbölte a labdát. Jó átvétel, jobbos lövés, a 11. percben már egyenlítettünk is.
A szünetig még bőven akadt lehetőségünk a vezetés átvételére is, – és még kapussal szembeni ziccerünk is volt – de nem sikerül begyörtörni a megnyugtató gólt.
A második félidő elején is nekiugrottunk ellenfelünknek, de kezdett olyan képet ölteni a mérkőzés, hogy “ha reggelig játszunk, akkor sem rúgunk gól”. Pedig a helyzetek jöttek – még ziccer is… – de mintha átok ült volna a játékosainkon…
Ilyenkor jól jön a külső segítség, amit Nagy-György Bálint vett igénybe. Furcsa helyen tűnt föl belső középpályásunk: az alapvonalról centerezhetett, és a visszafutó belső vég mentési kisérlete a hálóban kötött ki… Ezzel vezettünk.
Ez az öngól talán átokűző is lehetett, mert jófomán a következő akcióból megdupláztuk az előnyünket. A 16 éves Szegedi Csanád adott egy tért ölelő labdát a tizenhatos túlsó sarkára, amit átszállt a védő feje fölött. Eged a labdaátvétellel lövőhelyzetbe is hozta magát, és a léc alá vágta a labdát. 3-1 ide!
Majd’ félóra még hátra volt, és a meccs képe, illetve a kialakított helyzetek száma alapján még akár lőhettünk is volna gólokat, de ez nem az a nap volt… Ahogy a közhely tartja: a győzelmet nem kell megmagyarázni. Nem játszottunk jól, de így is lőttünk három gólt, ezzel begyújtve a három pontot. Pont, ennyi a lényeg. A többit majd az edzéseken csiszolgathatja a gárda….
A következő hétvégén is hasonló mérkőzésre számíthatunk, de ha ott is meg lesz a három pont, akkor bánja kánya!
Hajrá GYAK!
Papp Tamás nyilatkozata: