Értékes döntetlent érünk el, és nem csak azért mert az egyik közvetlen rivális ottonában tettük meg, de nem is csak azért, mert a megszerezhető 6 pontból, amit egy ellenféllel szemben be lehet gyűjteni, mi 4-et meg is szereztünk az Andornaktálya ellen, hanem azért is, mert több kulcsemberünket is nélkülözve, egy nagy intenzitású, elég magas színvonalú mérkőzésen, jól játszva gyűjtöttük be ezt az egy pontot.

Majoros hetek óta nem tud pályára lépni, Szűcs is kiesett egy ideje, és most Nagy-György Bálint is a maródiak közé került. Így fordulhatott elő, hogy az eddig négy mérkőzésen összesen 20 percnyi lehetőséget kapó 16 éves Tasi Balázs egyszercsak a kezdőcsapatban találta magát. És ha már odakerült, akkor a mérkőzés 5. percében kiválóan érkezett Szénási kapu elé tekert szabadrúgására, és a kapus fölött a hálóba fejelte a labdát. 0-1.

Az első percektől óriási volt az iram, mindkét csapat játszani próbált, felépített akciók, és azok hatástalanítása volt jellemző mindkét oldalon. Meg kell mondani: öröm volt nézni, ahogy játszottunk az első 20 percben!

Akkor viszont elnéztünk egy – egyébként kiválóan kivitelezett – szögletvariációt. Elcsalták a 16-os előterét figyelő játékosunkat, így nagyjából a 15 méterről lőhettek. Tóth óriási bravúrt mutatott be a pattogól lövés védésével, de sajnos a kipattanónál nem mi eszméltünk hamarabb, bekotorták. 1-1.

A nagy intenzitás gyakorlatilag a meccs 70-75. percéig szemernyit sem csökkent: egy hihetetlenül pulzáló, de végig sportszerű mérkőzést játszott a két csapat. 

Időnként hazai   mezőnyfölény alakult ki, és Tóthnak két bravúrra is szüksége volt. Minőségi helyzetünk azonban nekünk volt több, – 4-5 – de vagy nem késztettük nagy védésre az ASE kapusát, vagy a védők tudtak tisztázni az utolsó pillanatban.

Igazából mindkét csapat megérdemelte volna a három pontot, de egyik csapat sem érdemelt volna vereséget. Még a lélektan is döntetlen: ők hazai pályán ikszeltek, mi vezetés után…

Ezzel együtt MINDENKI dicsérhető a csapatból! Nagyon jó látni pl., hogy Szénási, akinek inkább a színezés az erőssége, hetek óta cipeli a zongorát, és rengeteg munkát ad ki magából. Nádudvari a belső-szélső-center poszt között ‘ugrálgatva’ mindig mutat valami pluszt, Tóth Bálint hoz bravúrokat, hátul a Bartha-Czinkóczi páros elég stabilnak tűnik, ráadásul többen is a saját posztjuktól távol képesek hétről-hétre jó teljesítményt nyújtani… Ami javításra szorul, az a helyzetkihasználás. De ha ennyi energiát fektet egy-egy mérkőzésbe a CSAPAT, akkor jönni fog az is…

Úgy tűnik, hogy ketté szakad a mezőny: a listavezető és a 6. helyezett között mindössze négy pont különbség van, utána viszont egy 7 pontos szakadék. Ha innen nézzük, akkor most két “könnyebb” párharc vár ránk, hiszen a ‘hátsó hatosból’ kapjuk az ellenfelet. Persze botorság lenne könnyű könnyű mérkőzésnek tekinteni a Besenyőtelek ellenit, hiszen itthon is nagyon megszenvedtünk ellenük, idegenben sem lesz sétagalopp, az Eger második csapata pedig a címvédővel döntetlenezett éppen…

Fogalmazzunk inkább így: más típusú mérkőzések követekeznek .

Hajrá GYAK!

Nyilatkozatok: