Kozma Zsolt, egyesületünk elnöke számolt be a klubunkat érintő változásokról, illetve adott tájékoztatást jelenlegi helyzetünkről.
– Mik a friss hírek?
– Ugyan egyelőre még értesítést nem kaptunk róla, de úgy néz ki, hogy az önkormányzat megszavazta a támogatásunkat, és ahogy azt mindenki tapasztalhatja a mindennapokban, ahogy az egyes családoknak, cégeknek, önkörmányzatoknak, civil szerezeteknek, egyszóval mindenkinek súlyos megszorításokat kell megélnie, bizony nincs ez másképp a sportegyesületeknél sem… Természetesen házon belül is meg kell vizsgálnunk, hogy hol lehet a költségeken lefaragni, és hát az látszik elsőre, hogy van olyan szakosztályunk, amely nem a kellő hatékonysággal működik. Nagyjából négy évvel ezelőtt, még az előző elnökség idején a birkózó szakosztály 90%-a “elüldözésre” került, akiket sajnos nem sikerült visszacsábítanunk, az itt maradtak pedig nem tudnak megfelelő módon működni. Így megköszöntük Molnár József Csusza bácsi munkáját, és március 1-től a birkózó szakosztály működése felfüggesztésre kerül. Amennyiben sikerül megfelelő létszámú birkózni vágyót találni ehhez az olimpiai sportághoz, akkor természetesen újra fogjuk indítani a szakosztályt.
– Mi a helyzet az atlétikával?
– Náluk a fő cél, hogy a szakosztály sportolói különböző – akár amatőr – versenyeken is részt tudjanak venni, ahol mérhető a fejlődésük, erősíthető a versenyszellemük, és ez jelenleg megvan.
– Az ökölvívók tekintetében…?
– Ott van egy stabilitás, megfelelő a létszám, nagyjából 8-10 sportoló jár rendszeresen a heti három edzésre, ahol azért nem egyszerűek a körülmények, hiszen jellemzően 15-16 fokban kell mocorogni, de hát a megszorítások őket sem kímélik. Ezzel együtt most két fiatal is válogatott meghívót kapott az edzőtáborba. A szakosztályvezető most azon munkálkodik, hogy az iskola mellett el is jussanak oda sportolóink.
– Jöhet a teqball?
– Az ő helyzetük is sajátos, hiszen a téli időszak nem kedvez nekik, de remélhetőleg a tavasz beköszöntével ők is magukra találnak és újraélednek.
– Ezzel el is érkeztünk a labdarúgáshoz. A hölgyeké az elsőbbség!
– Náluk elég felemás a helyzet, hiszen a felnőtt vonalon nagy nehézségekkel küzdünk. Az egyesülettől távozó egykori edzőnk “sikeres” munkát végzett, így a létszám drasztikusan lecsökkent, annyira, hogy a nagypályán el sem tudtak indulni, jelenleg “csak” a futsal bajnokságban tudtak elindulni, úgyhogy nagy valószínűség szerint nyáron alaposan át kell gondolnunk a felnőtt női csapat működését. Az utánpótlásban már rózsásabb a helyzet, hiszen U14-es csapatunk a regionális bajnokság 3. helyén telelt, nagyon jó a közösség, rendszeresek az edzések, és a szülői közösség, támogatás is erős, úgyhogy a női szakágon belül itt nagyon jónak mondható a helyzet.
– Lássuk a fiúkat!
– A fiúkról kell a legkevesebbet kell beszélni, hiszen ott nagyjából minden a megfelelő mederben halad, bár a világítás hiánya miatt a szabadtéri előbbre hozott edzések azért az ő életüket sem könnyítették meg, de elkezdték a felkészülést, illetve a bajnokságokat. Esetükben a téli felkészülésnél a nehézséget a benti edzések szervezése jelentette, nincs szabad kapacitással rendelkező elegendő és megfelelő mérettel rendelkező tornaterem, többször kisebb tornateremben két korosztály is egyszerre tartotta az edzést, melynek hatékonysága így azért megkérdőjelezhető. Nagy öröm, hogy a nagyobb korosztályok a régiós bajnokságok felső házába jutottak, ahol már várhatóan minden mérkőzés ki-ki mérkőzés lesz, mely a szakmai fejlődést fogja szolgálni, szóval náluk annyi a feladatunk, hogy a felnőtt csapat révén egy vonzó jövőképet mutassunk nekik.
– Magam sem tudtam volna szebben átkötni a beszélgetés folyamát a felnőtt csapatra…
– Amikor tavaly nyáron a 8. helyezés után leültünk beszélni a folytatásról, akkor a vezetőség részéről azt az igényt fogalmaztuk meg, hogy az – úgymond – második évben ennél előbbre kell lépni, és a dobogós, illetve dobogó közeli helyek elérését tűztük ki célul. Ehhez képest a csapat egy pozitív meglepetéssel rukkolt elő, hiszen az első helyen vannak! Egy nagyon stabil játékkal rukkoltak elő, ami nyilván köszönhető a nagy létszámú edzés látogatásnak, alig van hiányzás, rendszeresen két csapatnyi játékos van itt. (az interjú a felnőtt csapat edzése közben készült) Szóval novemberben egy kicsit mi is meglepődtünk, hogy a csapat a tabella élére került, ezzel együtt a célkitűzésünk nem változott, a dobogós helyek egyikét kellene megszerezni. A téli felkészülés is ennek jegyében telt, ezért kerestünk erősebb, zömében NBIII-as ellenfeleket. Én azt remélem, hogy ez a rengeteg edzés, és heti két mérkőzés ‘ki fog jönni’, és oda fogunk érni a dobogóra.
– Mivel a csapat jelenleg az első helyen van, így mégiscsak az egyik legesélyesebb a bajnoki cím megszerzésére, megkerülhetetlen a kérdés: mi lesz, ha “véletlenül” mégiscsak megnyerik a bajnokságot?
– Természetesen tiszteljük az ellenfeleket, de ismerjük az erőviszonyokat… Azt látjuk, hogy a Füzesabony a télen is erősített, náluk kimondott cél nem csak a bajnoki cím, de az NBIII-ba jutás is. Mi nem mondunk ilyet, de ha odakerülünk, hogy nagyjából április végén még mindig esélyesek vagyunk rá, akkor be fogjuk adni a licenszkérelmünket az NBIII-ra, már csak azért is, mert az nem kerül semmibe… Azt viszont tudni kell, hogy a bajnoki cím sem biztosíték még az osztályváltásra, osztályozó párharcot is nyerni kell, vagy esetleg Fortuna segítségét kérni… Még ezek után is meg kell néznünk, hogy mik a hiányposztok, hiszen az NBIII-at már nem biztos, hogy mindenki vállalja, akár a kora miatt, akár iskola miatt, hiszen az több edzéssel, több mérkőzéssel, több utazással jár, és ezt nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja… Arra viszont büszkék vagyunk, hogy a jelenlegi 22-23 fős keretből 19-20-an saját nevelésű, gyöngyösi, gyöngyös környéki játékosból kerül ki, és amikor másfél éve újrakezdtük az építkezést, akkor azt az ígéretet tettük a város felé, hogy a gyöngyösi csapatban gyöngyösiek fognak játszani, és ezen nem is nagyon kívánunk változtatni. Azonban – ahogy az előbb is mondtam – a harmadosztály más kávéház, az esetleges távozók helyét nem biztos, hogy házon belül, a saját utánpótlásunkból meg tudjuk oldani, így biztosan kellene majd igazolnunk. A bevételi források azonban csökkennek… A Város, amely eddig is hathatós támogatást nyújtott a klubnak, ebben az évben egy nagyon szigorú költségvetést irányzott elő számunkra, amely természetesen érinti a felnőtt csapatot is. Az elnökség tudja a feladatát: forrásokat kell keresni és találni! Azt azonban látni kell, hogy a cégek is meggondolják, hogy most mire fordítják szabad kapacitásaikat, ha egyáltalán van nekik. Az egyértelműen látszik, hogy NBIII-as csapat működtetéséhez a város és az MLSZ támogatása nem elég, külső források nélkül, szinte lehetetlenség ott megragadni. A tavaszi működésünk 100%-osan biztosított, az új bajnoki évadban viszont komoly kihívások elé nézünk, és az sovány vigasz, hogy nagyjából így van ezzel mindenki…
– Mindenesetre reméljük a legjobbakat, és hajrá GYAK!
– Úgy is van! Hajrá Zöldek, hajrá GYAK!