Győztünk Budapesten

Újpesten léptünk pályára a 43. sz. Építők csapata ellen egy kiváló minőségű pályán. Az elmúlt két felkészülési időszakban is játszottunk velük felkészülési mérkőzést, azonban az eddigi meccsekhez képest náluk alaposan kicserélődött a keret, sokat változtak, és – úgy tűnik – nem előnyükre…

Ki kell mondani: sokat gyengültek, azonban nekünk az volt a feladatunk, hogy győzzünk, hiszen nem elég leírni egy papírra, hogy mi vagyunk a jobb csapat, azt a pályán is bizonyítani kell.

Bizonyítottunk: 5-0-ra nyertünk.

A szükség-játékvezető legalább egy jogos 11-est nem adott meg nekünk az első félidőben, de folyamatos fölényünk miatt nem volt ez annyira bosszantó. A második félidőben aztán eredményességben is megmutatkozott, hogy mi vagyunk a nagyobb tudású csapat. 

Először Gonda Csanád fejelt egy gólt Czinkóczi mesteri beadása után, majd Szabó Tomi rúgott két látványos gólt. Az elsőt egy 20 méteres szabadrúgásból, – a kapus mozdulni sem tudott… – majd egy kiugratás után löbbölt alá a labdának, amely szépen a vonal mögé pottyant.

Na, ez AZ A Szabó Tamás!

Ezután csak megkaptunk egy 11-est, amit – mivel Márkus nem volt a pályán – nyilvánvalóan szintén Szabónak kellett volna elvégeznie, már csak a mesterhármas lehetősége miatt is… De középpályásunk nem csak kőkeménységéről, de vaj szívéről is híres most már: átengedte a büntetőrúgást annak a Krán Attilának, aki próbajátékon szerepelt nálunk, és az egész meccsen agilis, jó játékkal vétette magát észre, kiérdemelve ezzel a gólszerzési lehetőséget. A 18 éves fiatalember élt is ezzel…

Az ötödik gólt Béla Sámuel szerezte, aki egy kissé hosszúra sikerült bepasszba dobta magát bele, és a kapus mozgásával ellentétesen pöckölte hálóba a játékszert.

Végig magabiztosan játszottunk, szép akciókat vittünk végig, helyzeteket dolgoztunk ki, a gólok mellett még a kapufákat is szereztünk, és védések is akadtak bőven.

Ezen a mérkőzésen a kapusaink nem annyira a védést, hanem inkább a csapat hátulról való irányítását gyakorolhatták, mezőnyjátékosaink pedig nem annyira a védekezést, mint inkább a támadásépítést próbálgathatták.

Színházban szokták a rendezők a premier előtti utolsó próbákon kiadni az utasítást: előadásszerűen! Vasárnap ez vár ránk: bajnokiszerűen! Vasárnap megyünk idegenbe, fél hatos kezdés – pont úgy, mint egy hét múlva, vagyis előadásszerűen…

Hjrá GYAK!