Az elmúlt hétvégén történtek után Kozma Zsolt, a Gyöngyösi Atlétikai Klub elnüke adott interjút.

A hétvégén játszott felnőtt NB III.-as mérkőzés kezdése előtt érdekes közjátékra kerül sor, mely a vezetőedző személyét is érintette. Mi történt pontosan?  

Kozma Zsolt: Mindenki, aki követte az elmúlt évek vezetőségi döntéseit, tudja, hogy sosem hoztunk kapkodva döntéseket. Ezeket előre átgondoltan, kellő körültekintéssel és maximális türelemmel kezeltük. Legyen szó játékosok elküldéséről, vagy edző kérdésről. Ez a mostani helyzet egy roppant szerencsétlen szituáció volt. Mondhatni hirtelen felindulásból elkövetett cselekmény mindkét fél részéről. Egy nem szorosan a mérkőzéshez kapcsolódó beszélgetés egy munkavállaló–munkáltató párbeszédbe csapott át, ahol a munkáltató azt mondta: eddig és ne tovább.

Hogyan tovább?

A mai napon asztalhoz ültünk, ahol mindkét fél sajnálattal tekintett a múlt heti történésekre. Elmondhatom, hogy teljesen baráti hangulatban folyt a beszélgetés, senkiben nem volt tüske, vagy sértődöttség. A közel egy órás beszélgetés során áttekintettük az elmúlt három év sikeres és kevésbé pozitív emlékeit. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az elmúlt három év hullámvasútja rengeteg energiát és kompromisszumot igényelt mindenki részéről. Zoli semmiből építette fel a csapatot (Tamással együtt), a rendelkezésre álló anyagi és személyi lehetőségek figyelembevételével. Sajnos az idei évad máshogy sikerült. Persze láttuk és sejtettük, hogy ez nem lesz könnyű… A tavalyi bajnokcsapatból rögtön 6 kezdő játékosunk kiesett, mondhatni egyértelműen gyengült a keret. A távozókat nem tudtuk pótolni megfelelő minőségű játékosokkal, melyet nem segített a fő támogatónk elvárása sem, mely elvárásként határozta meg, hogy az eredményességtől függetlenül a csapat 75%-nak gyöngyösinek kell lennie. Persze mindezek azt követően derültek ki, miután az NBIII.-as nevezést beadtuk, és azt az MLSZ elfogadta. Ezt tetézték tovább az év közi sérülések is. Nincs miért szerehányást tenni a stábnak, és a játékosoknak. Álláspontom szerint amit tudtak, kihozták a helyzetből, lehetett volna még egy kis szerencsével néhány ponttal több, de végeredményében azzal sem lennénk előrébb. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Zoli az év folyamán többször is beszélt arról, hogy ha kell, feláll, próbáljuk meg mással. Természetesen ezt nem fogadtuk el, mert éreztük, ebben sokkal több nincs, ezért kár edzőt cserélni. Ha meg úgy jön ide új edző, hogy hozza a saját játékos keretét, az nem opció. A végére persze kissé megfáradva, kevesebb lelkesedéssel tette a dolgát a csapat és talán a stáb is. Nincs ezen mit csodálkozni. 3 év hosszú idő, voltak benne szép és boldog pillanatok, és van most ez az év is. A sport ilyen, egyszer fent – egyszer lent. Tovább kell lépni, előre kell nézni.

Akkor a kérdés aktuális, Majzik Zoltán marad ősztől is az edző?

A fentiekben való egyetértést követően egyetértettünk abban is, hogy kell egy kis friss levegővétel mindenkinek, így megállapodtunk, hogy a közöttünk lévő munkaviszonyt közös megegyezéssel a mai napon felbontjuk. Hálával és köszönettel tartozunk Zolinak az elmúlt évek lelkiismeretes és elkötelezett munkásságáért. Zoli most a frissen beindított vállalkozására koncentrál, aztán meglátjuk, hogy keresztezik -e még az utjaink egymást a jövőben. 

Utolsó hét, utolsó forduló?

Ezen a héten a csapat felkészülését Nagy-György Tamásra bíztuk, azzal a céllal, hogy legyen tisztességesen elvégezve a heti munka, hozzuk a csapatot olyan hangulatba, hogy ne feltartott kezekkel menjünk Újpestre.

Megyei bajnokság vár ránk. Mik a célok, tervek?

Nem titok, hogy szeretnénk a csapat nagy részét egyben tartani, elkezdtünk a játékosokkal egyeztetni. Van 2-3 játékos, aki képességei alapján akár meg tudná ugrani az NBIII. szintjét más csapatoknál is. Számukra nem biztos, hogy tudunk kedvező ajánlatot, vagy számukra előrelépési és fejlődési lehetőséget biztosítani, mondhatni ők biztosan piacképesek. Megdolgoztak érte, támogatnunk kell őket a további fejlődésükben. A keret többi tagjával az előzetes szóbeli egyeztetések pozitív visszajelzésűek, de nyilván ez nem lesz elég. A cél változatlan: nagy részében saját nevelésű jelenlegi vagy volt GYAK játékosokkal ismét építsünk egy jó csapatot, jó közösséget.

Valami jó hír a végére?

Természetesen van az is. Az U19-es csapatunk már biztosan ezüstérmes a Regionális bajnokságban, sőt, ha a Monor az utolsó fordulóban nem tud győzni Salgótarjánban, akkor az ezüst arannyá válhat. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a gyerekek közül többen a saját bajnokságuk mellett a felnőtt edzésekre és mérkőzésekre is jártak, akkor nagyon büszkék lehetünk rájuk és Molnár Zoltán edző kollégára. További jó hír, hogy az U17-es csapatunk ezen a héten vasárnap fogadja a Hatvan csapatát, és ha minden jól sikerül, akkor bajnokként zárják a korosztályos Regionális bajnokságot. Nagy-György Gábor tanítványai közül az év folyamán már többen az U19-es korosztályban is pallérozodtak, példaértékű a hozzáállásuk, köszönettel tartozunk neki. Végezetül: május 31-én bajnoki címért játszik az Öregfiúk csapatunk is, akik első évükben rögtön felállhatnak a dobogó legfelsőbb fokára. Ehhez nem kell mást tenniük, mint hazai pályán legyőzniük a hevesi gárdát. Szorítunk a “uraknak”, hogy innentől már ne engedjék el a bajnoki serleget.

Akkor ezzel zárul a versenyévad…

Nem, nem ezzel: egy GYAK-családi napot tervezünk június 7-8-ra, melyre várjuk minden sportolónk és szüleik részvételét. Főzőverseny, játékos vetélkedők, éjszakai túra, közös válogatott mérkőzés megtekintése is szerepel a programban… Mindenképp jó hangulatban szeretnénk elköszönni ettől az évadtól, megköszönve mindenkinek az egész éves munkáját és támogatását.