Sorban a második mérkőzés, hogy az egyik játékosunkhoz mentőt kell hívni a meccs után. Két hete Márkust vitték el, most Babarcsik Bálinthoz érkeztek villogóval. Villámléptű szélsőnk a 74. percben állt be, öt perccel később kiállították róla a hazai kapust, majd nem sokkal utána összefejelt egy ellenfél játékossal. Lent maradt, de gyorsan felpattant, és még végigzakatolta a mérkőzést. Dolgozhatott az adrenalin, mert a mérkőzés után masszőrünk, Tábit Adél vizsgálata után azonnal a 104 hívását javasolta… A mentők beszállították a nyíregyházi kórházba, ahol a CT-vizsgálat után három napos megfigyelés lett az “ítélet”. JOBBULÁST BABI!
Borzasztó talajú pályára érkeztünk, ahol az egyik térfél nagyjából felén fű sem volt, csak sár – ‘beteg a fű’ – de ahol zöldellt, ott is borzasztó laza volt, minden lépés után kifordult némi földdarab…
A mérkőzést jól kezdtük, magunkhoz ragadtuk az irányítást, és amikor már éppen kezdett nyomasztóvá válni a fölényünk, egy jó baloldali elfutás után a hazaiak megszerezték a vezetést. Egykori játékosunk, Lizák Bence húzta meg, laposan gurított középre, és – talán a talajnak is köszönhetően – két védő és egy csatár lába alatt, illetve a kivetődő Uj Milán keze fölött is elment a labda, a hosszú sarkon érkező támadó viszont be tudta passzolni a kapuba. 1-0.
Tovább növeltük fölényünket, már védésre is késztettük a sényői kapust, jól játszottunk. Volt játékunk: gyors fel-vissza-felpasszokkal kombináltunk, majd hosszú indításra vállalkoztunk, átlövéssel próbálkoztunk.
A félidő utolsó momentuma egy Uj Milán védés volt, de még így is kevesebb dolga volt, mint túloldali kollégájának.
A második félidő nem hozott változást: továbbra is mi irányítottunk, de megintcsak ők szereztek gólt. Egy szabadrúgást íveltek középre, Forgó Kornélt fejelés közben két kézzel lökték hátulról, így a fejéről a kapuba pattant. Itt persze nincs VAR, megadták, 2-0.
A szokásos: hátrány, és megyünk az eredmény után. Ami jött is: Krán Attila óriási bombát eresztett meg szokatlan helyről. A 16-os sarkánál nézett föl, és beadás helyett rádőlt, teli rüszttel meglőtte, hálószaggató bomba. 2-1.
Még idegesebbek lettek a feketék. Egy kissé hosszú indításra robbant ki két védő közül Babarcsik, és közben a kapus is ezt tette, csak ő a két kapufa közül. Nem meglepő módon a mi gazellánk ért oda előbb, elpöckölte a labdát, a kapus pedig az ő lábát. Mindezt 17 méteren, habozás nélkül piros. A szabadrúgást Lakatos a felsőlécre rúgta, a kapusnak csak a ‘miatyánk’ maradt. Majd ugyanő fejelt egyet, amit az újonnan beállt kapus földöntúli bravúrral szedett ki a felső sarokból.
Ekkor már a két belső védőnk az ellenfél térfelének közepén passzolgatott támadásépítésként, vagyis Sényőn betolták a buszt a kapu elé. Nem tudtunk átmenni rajta…
A labdabirtoklás kb. 30-70, a helyzetek aránya kb. 3-8. Szinte hihetetlen, hogy így sem sikerült nyernünk.
Jövő héten a Karcagot látjuk vendégül, és reméljük, végre Fortuna is tiszteletét teszi nálunk…
Hajrá GYAK!
Nyilatkozatok: