Kategória: – Labdarúgás férfi

Közvetítés – 12. forduló

Heves Vármegyei I. osztály – 11. forduló

Gyöngyösi AK – Gyöngyöshalász SE

Játékvezető: MENCSIK LÁSZLÓ, Asszisztensek: NÉMETH MÁRK, BORDÁCS JÁNOS

A csapatunk:

5. perc: csúszós pálya, nyálkás idő fogadta a csapatokat. A vendégek, ahogy az várható volt, hátrahúzódva kezdenek, második szándékból tervezik a játékot. Bognár lőtt egyet, védés. A Hálász is végigvitt egy kontrát, oldalháló.

10. perc: intenzív a mérkőzés, bár kicsit csapkodó. Megint egy Szűcs-Majoros összjáték, gól! 1-0!

15. perc: ezúttal a jobb oldalon akcióztunk, Eged lövését védte Halasi.

20. perc: ismét gólt szereztünk, de a játékvezető nem adta meg, mert kéz volt… Hm.

25. perc: továbbra is lüktet a mérkőzés, azért inkább az ellenfél térfelén folyik a játék, bár most egy vendég szöglet jön.

30. perc: továbbra is dominálunk, Szűcs lövését kellett védeni.

35. perc: már az első félidőben kettős cserét hajt végre a Gyöngyöshalász.  Forgó lőtt egyet, védés.

40. perc: feszült a mérkőzés, de sportszerű. 

45. perc: az utolsó percekre kintebb merészkedtek a vendégek.

50. perc: lendületesen kezdjük a második félidőt, rögtön egy szöglet, de a Halász is beleállt.

55. perc: büntető-gyanús szituáció, semmi. Támadásban vagyunk, de nem lehetünkk nyugodtak…

60. perc: újabb lehetőség, beívelhető szabadrúgás, kavarodás, de felszabadítanak.

65. perc: Nádudvari kapáslövése centikkel ment mellé. Eged helyett Gulyás folytatja.

70. perc: továbbra is nagy az iram, de most nem forog veszélyben egyik kapu sem.

75. perc: feljött most a Halász, szögletig jutnak. És be is kotorják. 1-1.

80. perc: újabb csere, Nádudvari helyett Bartha érkezett. Ivony lőtt egy felső kapufát.

85. perc: ismét Kissnek kellett védeni egy kontra után. A vendégek most már húzzák az időt, de nem adják fel a kontra lehetőségét.

90. perc: felpörögtek az utolsó percek, kaputól kapuig megy a játék. 4 perc a hosszabbítás.

Nem vitás: hengereltünk

A mérkőzés közvetítése itt, az MLSZ Adatbank adatlapja pedig itt olvasható.

Gyásszünet

Sajnálatos módon a városi rangadót gyásszünettel kezdtük: tragikus hirtelenséggel, közlekedési baleset következtében elhunyt városunk megbecsült polgára, id. Eged György, aki az 1982-ben újonnan megépült 7-es iskola első igazgatója volt. Szakmai felkészültségének és személyiségének köszönhetően méltán volt népszerű a diákok és szülők körében. Unokája, Eged Zalán kezdőként kapott lehetőséget csapatunkban. Agilis játékkal és góllal adózott nagypapája emléke előtt. Nyukodjék békében!

"Golyó" a becenevének megfelelően játszott

Az elmúlt mérkőzéseinkhez képest üdítő kivétel volt a városi derby! Egyrészt nyilván azért, mert magabiztosan, sok gólt szerezve győztük  le az Energiát, de rendkívül sportszerű is volt a mérkőzés! Nem voltak alattomos, durva belépők (kemények azért igen…), nem volt állandó, folyamatos reklamálás a játkékvezetőnél,  a pályán, illetve a pályán kívülről sem halladszódtak dehonásztáló megjegyzések, és még az indokolatlan fetrengések is elmaradtak. A közönség sok gólt láthatott, egyik-másik szépségdíjas volt ezek közül, szép akciók követték egymást, és egy kis esőtől eltekintve még az időjárás is barátságos volt.

Mindezek mellett sajnálatos, hogy a városi rangadóra ilyen csekély létszámú közönség látogatott ki… 

Mintegy 100 néző láthatta, hogy csapatunk az első perctől kezdve az utolsóig domináns játékot mutatott be, ami rögtön több szögletben, majd a 7. percben már gólban is megmutatkozott. Egy sarokrúgást követő kavarodásban Nádudvari Marcell eszmélt először, és ballal vágta be a szabadlabdát a jobb sarokba, a kapusnak esélye sem volt. 1-0.

A legjobb “taktika” a gólra gól… A 11. percben “mágnestáblás” góllal dupláztuk meg előnyünket. Czinkóczi indította Debreczenit a baloldalon, aki fejjel tálalt Szűcs elé. Az a gyilkos balláb ezúttal centerezett,  és gólpassz lett belőle: a ‘csatár’ címkével ellátott Majoros érkezett, és nagy erővel a felsőlécre, onnan pedig a hálóba került a labda. 2-0.

Kisvártatva ismét kettesével jöttek a gólok, ráadásul a két belső védőnk íratkozott fel a táblára 3 percen belül. Először Czinkóczi Bence lépett fel a támadáshoz, és ha már fellépett, vissza is kapta, lendületből elvitte a leghátsó sor mellett, majd a kirobbanó kapus mellett ballal gurított a kapuba.3-0.

Dominanciánkat jól mutatja, hogy a harmadik gól után szinte rögtön mi rúghattunk ismét egy szögletet, erre pedig Forgó Kornél érkezett direktben, és belsővel szerezte meg negyedik gólunkat. Nem mellékesen: Szűcs második gólpassza volt ez. 4-0. 

Két gólpassz. Az se rossz...

A második félidőre sem változott a meccs képe: nem jött kintebb az Energia, mi pedig továbbra is igyekeztünk minél több gólhelyzetet kialakítani. 

Az első félidőben is számtalanszor bolondította Eged a vendégek bal oldalát, de akkor még nem sikerült a helyzeteket gólra váltani, azonban az 53. percben jött az a ‘Golyó’, akit öröm nézni. A 16-os sarkánál kapott  labdát, és – minden nagyképűség nélkül! – aki arra járt, azt kicselezte. Hárman próbálkoztak sikertelenül, a negyedik a kapus volt, aki szintén nem kapott kegyelmet: nagy erővel a “szeme közé”! 5-0.

Nyilvánvaló, hogy ekkorra már a lényeges kérdések eldőltek, mi azért próbálkoztunk, de közben hatot is cseréltünk, vagyis mindenki lehetőséghez jutott… 

Kicsivel kiegyenlítettebbé vált a mérkőzés, de az iram amolyan edzőmeccs-szerűre mérséklődött.

A városi derby után szomszédvári rangadó következik, a Gyöngyöshalász érkezik hozzánk. Jó lenne ezt a formát átmenteni, a gólzsák szakadását nem bevarrni… Nyilván minden meccs más, de azért:

Hajrá GYAK!

Nyilatkozat (Török János nem kívánt nyilatkozni):

Lábon lőttük magunk

A mérkőzés közvetítése itt, az MLSZ Adatbank adatlapja pedig itt olvasható.

"Csak" két helyen szakadt fel Debreczeni Máté szája...

Most már bátran kijelenthetjük, hogy klasszikus befejező csatár és vérbeli irányító nélkül nehezen boldogulunk a támadó harmadban gyakorlatilag a szezon kezdete óta. Erre csak “habként” jön, ha a hátul is bizonytalankodunk, vagy – ahogy Andornaktályán – egyenesen lábon lőjük magunkat. A támadó jön, a kapus kiált, hogy jó, a védőnk ezt elfogadja… Aztán hármójuk összecsapásának az a vége, hogy a csatár ugyan a földön fekszik, de a labda a lába ügyében, és így is be tudja kotorni az üres kapuba…

Ezen kívül háromszor kellett – volna – játékba avatkoznia kapusunknak: egy könnyű védés, egy óriási ziccer védés, és egy kontra utáni újabb gól az utolsó percekben.

Ezen kívül minimum 70-30-as labdabirtoklás nálunk, sőt, annak a 30-nak is a nagy része játékon kívüli időhúzás…

Az egész mérkőzésen mi irányítottunk, támadtunk rendületlenül, helyzeteket alakítottunk ki, szereztünk két lesgólt, lőttünk, akcióztunk, védésre késztettük a kapust, “csak” a gól hiányzott. Meg némi foci… Na, nem a mi részünkről, mert mi akartunk, azonban rajtunk  kívül ezt senki nem támogatta, senki nem volt ebben partner. Persze, lehet azt mondani, hogy “a győzelem érdekében bármit…” (lásd: fenti kép), és a tabellán ezt többet is ér, a szimpátia meg a kutyát nem érdekli… Mert lekönyökölni az ellenfelet, akinek felszakad a szája, ömlik belőle a vér, majd azt mondani, hogy “hozzád se értem hülyegyerek”, hát az nem szimpatikus…  Jobb helyen ilyenkor legalább csendben maradnak, vagy bocsánatot kérnek…

Tényleg nehéz lenne most elmarasztalni a csapatot, mert mindent megtettek a jó eredményért, de valahogy az volt a levegőben, hogy ha reggelig játszunk, akkor se szerzünk gólt.

Vereség után mindig hiteltelen a bíróval foglalkozni, de miután tisztáztuk, hogy a csatár és irányítóhiány miatt szenvedünk, talán megvizsgálhatunk egy-két szituációt, ami könnyíthetett volna a helyzetünkön… Nem citáljuk ide a két lesgólt, mert azokat utólag nehéz megítélni. A két büntető szituációból is csak az egyiket mutatjuk, mert a másik annyira egyértelmű, hogy vitatkozni is felesleges rajta… 

Ezen a videón két dolgot érdemes figyelni: 

  1. a kapus bal lábát, ahogy lendül. Abból lehet következtetni, hogy ő merre akarta rúgni a labdát.
  2. ezek után merre ment a labda…

Persze itt is lehet vitatkozni azon, hogy esetleg elérte-e a labdát, de nehéz lenne megmagyarázni… Illetve azon is lehet vitatkozni, hogy a vonalon belül vagy kívül volt-e… Vagyis a vita tárgya: büntető vagy piroslap?

De nézzünk egy talán még ennél is egyértelműbb helyzetet… A kérdés: mi van egyértelműbb sárga lapos szituáció annál, ha valaki hátulról megpróbálja felrúgni ellenfelét úgy, hogy nehezen lenne hihető a közhely: labda vót, spori…?

Két adalék: ez a rúgás nem ért sárgát utólag sem. Illetve a kezdőképen és ebben a videóban látható szereposztás nem változott. Aki kapja: Debreczeni Máté. Aki adja: a 99-es számmal játszó andornaktályai.

FONTOS hangsúlyozni: a Marshall-ASE szerzett két szabályos gólt, mi pedig csak két szabálytalant, ezért ők győztek, mi kikaptunk. Pont. Persze emberelőnyben vagy büntetőhöz jutva talán nem lett volna ilyen egyértelmű…

Két hét múlva ismét derby, az Energiát fogadjuk. Remélhetőleg ott csak a focival kell majd törődni…

Hajrá GYAK!

Papp Tamás nyilatkozata:

Közvetítés – 3. forduló

Heves Vármegyei I. osztály – 3. forduló

Gyöngyöshalász SE – Gyöngyösi AK

Játékvezető: DR. LENDVAI GÁBOR, Asszisztensek: ROZSNAKI-OROSZ FRUZSINA, JUHÁSZ ÁDÁM SÁNDOR

A csapatunk:

5. perc: gyászszünettel kezdődött a mérkőzés. Ezen a mérkőzésen debütál az új mezünk! Hazai oldalon rögtön egy rossz mozdulat, Ivony jött le ápolást kérve. Határozottan kezdünk, rögtön egy szöglet.

10. perc: Bartha lőtt egyet, szép védés. Újabb sérülés a Halásznál, ezúttal már cserélni is kell.

15. perc: egy jó Bartha-beadást Forgó vágott fölé közelről, ez helyzet volt. A  mi térfelünkön még nem volt a labda…

20. perc: persze most rögtön egy helyzet a mi kapunk előtt, fölé…A hazaiak folyamatosan lassítják a játékot. 

25. perc:  egy percig újra állt a játék ápolás miatt, most pedig egy veszélyes szabadrúgás a kapunk előtt.

30. perc: kicsit kintebb merészkedtek a Halásziak, de nem voltak veszélyesek. Sajnos mi sem. Most jöhet egy szöglet, hátha… De nem.

35. perc: mezőnyjátéki folyik, de egy jó indítással Debreczeni lépett el a szélen, beadás, visszapassz, Majoros érkezett. 0-1!

40. perc: mintha megnyugodtunk volna. Támadásban maradunk.

45. perc: folyamatosan a hazai oldalon pattog a labda, nem hagyjuk őket kibontakozni. Egy perc hosszabbítás. 

50. perc: cseréltünk a szünetben, Bartha helyett a sérülése után visszatérő Szénási folytatja. Jól kezdtünk, dominálunk.

55. perc: benyomjuk őket a kapujukba, de lövésig nem jutunk.

60. perc: Majoros kapott egy sárgát, mert nem engedett elvégezni egy szabadrúgást… Egykapuzunk.

65. perc: büntetőhöz jutnak a hazaiak, Ivony belövi. 1-1. Nádudvari is besárgult, magasláb.

70. perc: kettőt cserélünk. Uram és Nádudvari hagyja el a pályát, Bognár és Szűcs érkezik. Veszélyes szabadrúgáshoz jutunk.

71. perc: Szűcs a jobb alsóba!  1-2!

75. perc: megélénkült a mérkőzés.

80. perc: Tóth Levente állt be Eged helyére. Egy lövés a hazaiaktól, Tóth Bálint védett.

85. perc: mindent egy lapra feltéve támad a Halász. De mi is veszélyeztetünk.

90. perc: Szűcs kapott labdát, felső kapufa. Újabb csere, Majoros helyet Kozma.

Közvetítés – 1. forduló

Heves Vármegyei I. osztály – 1. forduló

Gyöngyösi AK – Marshall-ASE

Játékvezető: MENCSIK LÁSZLÓ, Asszisztensek: JUHÁSZ ÁDÁM SÁNDOR, RÉZMŰVES FERENC

A csapatunk:

5. perc: 36 fokot mutat a hőmérő… Jól kezdünk, egyből egy sárga vendégoldalon, és egy veszélyes Bartha-szabadrúgás, két szöglet.

10. perc: a vendégek visszaállnak, lassítják a játékot. Uram vitte fel egyedül, a sokadik ember szerelte csak.

15. perc: szezoneleji forma, mindkét csapat sok apró hibával játszik. Nagy-György Bálint lőtt kapásból, a kapus cssak nézte, kapufa. Újabb szabdrúgás jöhet veszélyes helyről.

20. perc: sajnos az fölé, de továbbra is veszélyesen játszunk, jóval többet van nálunk a labda.

25. perc: Czinkóczi is besárgul. Ivószünet.

30. perc: az utóbbi percekben mezőnyjáték folyt.

35. perc: egy kissé felpaprikázódott a hangulat, a játékvezető lehiggasztott mindenkit.

40. perc: mégsem sikerült… Gulyás kapott sárgát.

45. perc: jól fog jönni a szünet, pihenés és lehiggadás miatt is…. 

50. perc: láthatóan a második félidőben is inkább a kontrákra rendezkedett be a vendégcsapat.

55. perc: az első támadó ember a saját térfelén védekezik… Így azért nagyon nehéz veszélyt kialakítani.

58. perc: egy ellentámadás, és vezet az ellenfél. 0-1.

65. perc: így nyilván még nehezebb lesz, még inkább visszaállt a vendégcsaspat, mi pedig még inkább kapkodunk.

70. perc: az ivószünet után cserélünk, Szűcs helyett Eged érkezik.

75. perc: nyomunk, szögletek, és kapuralövésünk is van, de nem jön a gól.

80. perc: meddő mezőnyfölényünk van.

84. perc: Nádudvari 3-4 embert cselezett ki, majd visszahúzta a rövidbe. 1-1.

90. perc: Bartha és Nagy-György is besárgult közben. 3 perc hosszabbítás.

Érkező és távozók

Egy újabb igazolás került aláírásra, azonban előbb lássuk a már biztos távozók névsorát is.

Horváth Viktor nem távozik a városból, azonban az Energia SC jelenti a következő állomáshelyét. Távozik tehát a rangidős, további sok sikert Vitya!

Az elmúlt évben sok sérüléssel bajlódott, így nehezen tudta beverekedni magát a csapatba Sándor Bence, a következő szezont már Gyöngyöshalászon kezdi meg, további sok sikert kívánunk.

Timon Kolos is a távozok sorát bővíti, ő már inkább a foci utáni életét kezdi építgetni, így a focira már kevesebb időt szán, ezért alacsonyabb osztályba igazol, Abasáron folytatja. További sok sikert!

Távozik Babarcsik Bálint is, akinek új csapata ugyan még nincs, de a magánélete Szegedre szólítja, így a GYAK-tól most elköszön. Minden jót, Babi!

Elképzelhető, hogy lesznek még távozók, és érkezők is, ezek amint biztossá válnak, hírt adunk róla. Ami már biztos, hogy egy újabb visszatérővel erősödünk! 17 éves múlt, amikor távozott a Gyöngyösi Atlétikai Klubtól az Energiába, aztán három szezonon át a Gyöngyöshalász csapatát erősítette, a 2025/26-os szezonban pedug újra GYAK-mezt húz Gulyás Kristóf! Üdv újra nálunk, Gulyi!

Újabb érkező

Újabb egykori GYAK-játékos kezdi meg nálunk a felkészülést a 2025/26-os szezonra. A több poszton bevethető játékos 15 évesen hagyta el klubunkat a REAC kedvéért, ahol 3 évnyi játék után a Szent István SE-be igazolt, majd hatvani, halászi kitérő után az Energiában futbalozott, aztán másfél év nevelő klubjában az NBIII-ban. Aztán a nyári felkészülést a szintén harmadosztályú Tiszafüredben kezdte meg, de három forduló után egy sérülés hátráltatta, így félév kihagyás után ismét Hatvanba tette át székhelyét, onnan pedig Gyöngyöshalászra, ahol három szezont húzott le.

Most pedig újra hazatért, üdv a csapatban BARTHA BALÁZS!

Évzáró

Közös vacsorával zárta a klub a felnőtt labarúgó csapata a 2024/25-ös évadot. A játékosok mellett jelen volt a szakmai vezetés, illetve a klubvezetés.

Kozma Zsolt, elnök elmondta, hogy elégedettek lehetünk a hátunk mögött évadban, hiszen a négy sorozatban, amelyben részt vettünk, háromban a dobogón végeztünk. Megköszönte a játékosoknak, az edzőknek, és a csapat körül tevékenkedő minden munkatársnak az egész éves munkáját.  Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy csapatunk kulcsembere, Márkus Marcell csak később tudott becsatlakozni a munkába (az 5. fordulóban – szerk.), illetve hogy a teljes tavaszi idényre elveszítettük őt. “Talán ha ő is köztünk van, mindhárom érem fényesebb lehetne, egy kicsit mindhárom kupa nagyobb lehetne… Remélhetőleg a következő szezonban végig a csapat segítségére tud majd lenni!” 

Molnár Ferenc, alelnök hozzátette: “ahogy az eddigi években, úgy idén is – a korrektséget előtérbe helyezve – minden labdarúgó felé teljesítettük a vállalt kötelezettségünket, és ezt a jövőben is így tervezzük!

A szakmai vezetés részéről Nagy-György Gábor is kiemelte, hogy a Téli Kupa ezüst, a Vármegyei Kupa ezüst, és a bajnoki bronzérem megszerzése büszkeséggel tölthet el minket, hiszen minden titulust szinte kizárólag saját nevelésű, és igen csak alacsony életkorú játékosokkal a sorainkban szereztünk meg. “Néha sajnos pont a rutintalanságunk miatt hiányzott egy-egy pici dolog a feljebb lépéshez, de majd megjön az is…”

Papp Tamás, vezetőedző, aki épp a napokban tett sikeres vizsgát az UEFA B licenszért elmondta, hogy nagyon sokat tanulhattak egymástól a játékosok is, de a szakvezetés is, ami mind szükséges ahhoz, hogy a következő évben előre tudjon lépni a csapat. 

A szakvezetés is megköszönte a játékosoknak az egész éves kitartást és munkát, különösen az április-májusi időszakot, amikor elképesztő menetelésben volt részünk a folyamatos szerda-szombat ritmus miatt. Ráadásul mindeközben sokan megkezdték az érettségijüket, beindultak az egyetemi vizsgák, sőt, volt aki sikeres államvizsgát is tett ebben a terminusban… A vezetőség felé is járt a köszönet, hiszen egyértelműen a csapat mellé álltak, amikor felmerült az osztályozó lehetősége. És bár az eredmény nem sikerült fényesre, a két mérkőzésen gyűjtött tapasztalan egyértelműen fontos eleme a folyamatos fejlődésnek.

Nagy-György Bálint és Béla Sámuel

Két egyéni díj is kosztásra került: az ‘Év Játékosa’ címet Nagy-György Bálint nyerte el folyamatos, kiegyensúlyozott, megbízható játékának köszönhetően. Csapatunk összesen 41 tétmérkőzést játszott az idény során, ebből Bálint 40-en lépett pályára, rendszerint végigjátszva azokat…

A ‘Legtöbbet Fejlődő Játékos’ címet pedig az a Béla Sámuel kapta, aki az előző, NBIII-ban töltött szezonban mindössze 11-szer jutott szóhoz a pályán, ebből 5-ször kezdőként. Idén viszont  41 mérkőzésen játszott, 6-szor csereként, a többit a kezdő sípszótól kezdve…

A két héttel megtoldott szezon után nem sok idő marad a pihenésre! Július 11-én már egyéni edzésmunka vár labdarúgóinkra, 21-én pedig megkezdődik a nyári felkészülés, immár a közös tréningekkel. Az első mérkőzésre sem kell sokat várni: 19-én Mezőkeresztesre utazunk, 23-án pedig a Kömlei Károly Sporttelepen fogadjuk a Jászberény csapatát.

Mindenkinek köszönjük az egész éves szurkolást! Találkozunk a következő szezonban!

Hajrá GYAK!

Alulmaradtunk az osztályozón

A mérkőzés közvetítése itt, az MLSZ Adatbank adatlapja pedig itt olvasható.

A lelátó

Vasárnap lejátszottuk az osztályozó mérkőzés visszavágóját Szegeden, és sajnos – az eredményt tekintve – nem lett szép a vége. 7-1-re kaptunk ki a visszavágót halálosan komolyan vevő csapattól. Hogy mennyire vették komolyan az edzők és játékosok a találkozót: a gyöngyösi háromgólos győzelem ellenére 100%-ig ugyanaz a kezdőcsapat állt ki a Szeged. Sajnos a klubvezetésük már kevésbé vett minket komolyan: a 3-as számú edzőpályát jelölte ki a mérkőzésnek, ami sok mindenre alkalmas lehet, – pl. edzésre… – de ilyen mérkőzésre semmiképp… Mielőtt bárki félreértené: nem a pálya miatt kaptunk ki, csak – rendszeres olvasóink már hozzászokhattak, hogy – az ilyen beszámolókhoz hozzátartoznak a körülmények is. Nincs ok-okozati összefügés, csak hozzátartozik…

Mint ahogy az is, hogy az öltözőinkkel(!) szemben kifeszített molinón ott díszelegtek a szegedi klub büszkeségei, akik itt kezdték pályafutásukat. Pl. a két, ma már válogatott játékos: Horváth Krisztofer és Csoboth Kevin. Vagy éppen az a Takács János, aki ellenünk is védett… Két, nagyjából 10-10 felnőtt számára elegendő öltöző állt rendelkezésünkre, méghozzá az U7, U8, U9 és U10-es csapatok otthona.

Kiváló játékosok

Még egy apróság: a pálya egyik oldalán az oldalvonaltól kb. 2 méterre voltak telepítve a világítás oszlopai, illetve a villanyszekrények. A másik oldalon pedig az alábbi képen látható távolság állt fenn mészcsík és a kispadok között. Ezen a videón pedig egy a mérkőzéseken teljesen általános, mindennapi szituáció látható: a labdát kihozni igyekvő támadót a másik csapat játékosa állítja meg a labda kirúgásával, ami után van némi kontakt a két játékos között. Semmi extra, bedobás, és mindkét csapat rendeződhet… Hát, szerencsére a játékosaink a kispadon ültek, így erősen tompítani tudták a találkozást…

...és ott még az asszisztensnek is el kellett férnie...

A mérkőzés képe alapján egy magabiztos hazai győzelem lehetne sejthető, monjuk 4-2, azonban a szegediek szinte minden helyzetüket gólra váltották, így ők hetet lőttek. Ami szomorú, hogy szinte az összes gólt komoly egyéni hiba után kaptuk, ráadásul olyan játékosaink is belehibáztak, akikre ez nem igazán jellemző. Az örömhír az, hogy az itthoni mérkőzéssel szemben, ahol nagyjából egy helyzetünk volt, most 5-6 komoly gólszerzési lehetőséget dolgoztunk ki, illetve egy büntető-gyanús szituáció is akadt. Egy szituációt azért sikerült értékesítenünk, így Szentannai Martin révén legalább egy becsületgólra futotta.

További örömöt jelenthet még, hogy fiatal kapusunk, Vernyik Dániel bemutatkozott a felnőtt csapatban, és egy ziccerhelyzetben higgadt maradt, hárítani tudott. Illetve: amikor az 54. perctől egy hármas csere révén több, mint 50 NBII-es mérkőzés hagyta el a pályát, akkor onnantól kezdve ismét magunkhoz tudtuk ragadni az irányítást.

Senki nem fázott...

A sorsolás után kiderült, hogy a lehetséges ellenfelek közül az egyik legerősebbet kaptuk, de senki nem keseredett el, hiszen a bronzérem elérésével senki nem is gondolt az NBIII-ra: amolyan jutalomjátéknak vettük ezt a két mérkőzést, amiből majd biztosan sokat tanulhatunk. Ezt meg is kaptuk. Még egy vigaszunk volt: az ellenfélnek köszönhetően játszhatunk majd egy olyan stadionban, ahová azért ‘megyei játékosok’ nem gyakran jutank el. Ezt nem kaptuk meg…

A szegedi stadion. Kívülről...

Ami biztos: mi vállaltuk a megmérettetést és megmentettük Heves Vármegye becsületét. Játszottunk két nagyiramú, magas színvonalú mérkőzést. Megsmertünk egy szimpatikus csapatot, edzőt.

Sokat tanultunk.

Hajrá GYAK!

Nyilatkozatok:

Egy félidő rendben volt

A mérkőzés közvetítése itt, az MLSZ Adatbank adatlapja pedig itt olvasható.

Mestermunka

A bajnoki bronzérmünk után jöhetett a jutalomjáték: osztályozót játszhat(t)unk! A sorsolás pillanatában aztán már látszott, hogy ‘jutalmul’ talán a lehető legnehezebb ellenfelet kaptuk, legalábbis a bajnoki eredmények alapján gyanús: 32 mérkőzés, mindössze két döntetlen, és egy(!) olyan vereség, amit már a bajnoki cím elnyerése után szenvedett el a Szeged-Csanád Grosics Akadémia második csapata. Emellett lőttek 121 gólt, ami átlagosan 3,8 szerzett gólt jelent mérkőzésenként, és kaptak 22-t, ami viszont 0,6 gólt jelent… Ez így +99-es gólkülönbséget ad ki. 

Eljött a mérkőzés napja és mindkét csapaton az látszott, hogy nem igazán tud sokat ellenfeléről. Míg mi váltogattuk a sok passzal felépített támadásokat hosszú indításokkal, addig a vendégek egyértelműen a nagyon jó felépítésű centerüket próbálták megjátszani, de ahogy 30 méternél közelebb kerültek a kapunkhoz, lőttek. A mi támadásainkat rendre lekapcsolták a szegediek, a távoli lövéseik pedig elkerülték a kapunkat. Béla Sámuelnek volt egy jó lövése, amit hárítani tudott a kapus, a mi oldalunkon inkább a blokkok állították meg a kapura tartó lövéseket.

A félidő vége felé aztán mintha egy kicsit fölénk kerekedtek volna, itt már Kiss Olivérnek védést is be kellett mutatnia, úgyhogy jól jött a szünet, volt mit átbeszélni.

Belső védőink jól semlegesítették a centert

Sajnos az ‘átbeszélés’ a vendégöltözőben sikerült jobban és egyértelmű taktikai váltással jöttek ki a vendégek: igyekeztek a két gyors szélsőjüket játékba hozni és az ő megjátszásukból próbáltak veszélyt teremteni. A sikerhez mindössze két percre volt szükség: jobb szélsőjük megszerezte a vezetést a 47. percben. Aztán még kétszer villant, így a 69. és 74. percben szerzett góljával mesterhármast ért el Nagy Dániel, aki a bajnoksában egyébként 14 gólt szerzett.

Nekünk nem sok momentumunk akadt és ahogy telt az idő, illetve nyílt az olló, sajnos a hitünk is megkopott.

A fejléődésünk és Heves Vármegye képviseletének érdekében a Lőrinci és az Egerszalók helyett vállaltuk ezt a párharcot és egy jó csapat legyőzött bennünket.  Heves bronzérmeseként megmérettetünk Csongrád 21 pont különbséggel bajnoki címet szerző csapatával  szemben és könnyűnek találtattunk.

Amiket pozitívumként könyvelhetünk el:

  • egy magas színvonalon játszó csapat ellen játszhattunk tétmérkőzést
  • megyénk nem maradt abban a szégyenben, hogy nem képviseli egy csapat sem az osztályozókon
  • egy borzasztóan sportszerű ellenféllel szemben lehetett CSAK a játékkal foglalkozni, nem pedig a ‘trashtalkkal’
  • magas színvonalú, konzekvens játékvezetéss mellett játszhattunk
  • olyan – hozzánk hasonlóan zömében 18-21 éves – játékosok ellen játszhattunk, akik legtöbbjének NBIII-as, de sok esetben komoly NBII-es tapasztalata van. (a kapusnak pl. közel 60 másodosztályú meccse volt már…)

Röviden tehát: kikaptunk 3-0-ra, de nagyon jó tapasztalatot és fejlődési lehetőséget jelentett ez a mérkőzés. Vérmes reményeink nyilván nem lehetnek a visszavágó előtt, de hogy az a mérkőzés is építeni fogja a csapatunkat, az biztos!

Hajrá GYAK!

Nyilatkozatok: