A legfontosabb, amit ezután a mérkőzés után ki kell jelentenünk: a felsőtárkányiak végig sportszerűen játszottak, és becsülettel, szinte falt nélkül hozták le ezt a mérkőzést. Köszönet érte!
Sajnos a meccs sportértéke igen csekély, hiszen nincs egy súlycsoportban a két csapat, sőt, kijelenthető, hogy a játéktudást tekintve a vendégek egyik csapattal sincsenek egy súlycsoportban ebben a mezőnyben. Bár a Füzesebony ellenében egy döntetlent azért összehoztak…
Itt is bátran kezdtek, az első néhány percben kétszer is a kapunk közelébe jutottak, aztán a mérkőzés folyamán nagyjából még egyszer ennyi alkalomra futotta részükről.
A mérkőzés képe azonban inkább egy kézilabda mérkőzésre hasonlított, csak éppen egykapuzva.
Rengetegszer próbálkoztunk középen, széleken, kényszerítőkkel, ütempasszokkal, átlövésekkel, kiugratásokkal, beívelésekkel, belőtt labdákkal.
Szóval ez inkább egy “támadóedzésnek” illett inkább be, mint mérkőzésnek. Ezzel együtt a vendégek kapusa dicséretet érdemel, mert hősiesen állta a sarat, az első félidőben csak háromszor kapitulált, aztán már – az elfáradó csapattársaknak köszönhetően is – még tízszer. A tények kedvéért: Ludányi Nándi és Balogh Martin mesterhármast szereztek, Sándor Bence duplázott, Tóth Levi, Márkus Marci, Bódi Milán és Vernyik Dávid egy-egy gólt szereztek, illetve egy öngól is összejött.
Ezt a mérkőzést felejtsük is el, ilyen már úgysem lesz, készüljünk inkább egy sokkal komolyabb ütközetre Lőrinciben!
Hajrá GYAK!
